A magyarországi történelmi emlékhelyek képviselői találkoztak ma délután a gyulai vár lovagtermében. Az Országgyűlés 2011 novemberében fogadta el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, amely bevezette a nemzeti és a történelmi emlékhely fogalmát. Az országban jelenleg 36 történelmi és 9 nemzeti emlékhely van. A történelmi emlékhelyek listájára a gyulai vár és a Honvédtiszti Emlékhely is felkerült. A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. által szervezett kétnapos konferencián a résztvevők a történelmi emlékhely címmel járó kötelezettségekről és előnyökről tájékozódhattak a meghívott szakemberektől.
A megjelenteket dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte, aki beszédében elmondta, a törvény szerint nem pusztán fontos műemlékekről beszélhetünk, hiszen történelmi emlékhely titulussal az olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszínek jelölhetők meg, amelyek nemzetünk vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírnak, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló, és ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek. A történelmi kor meghatározó színhelyei olyan értékeket közvetítenek, melyek hozzájárulnak a magyarság önazonosításához, identitásképzéséhez, erősítik összetartozásunkat.
A polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, a konferencia közös gondolkodást indíthat el, melynek köszönhetően kirajzolódhatnak azok a körvonalak, amelyek tájékozódási pontként szolgálhatnak, és hozzásegíthetik a településeket ahhoz, hogy közös célokat fogalmazhassanak meg, közösen léphessenek fel annak érdekében, hogy a megtisztelő cím a szimbolikus jelentőségen túlmutató tartalommal teljen meg.
A konferencia első előadója dr. Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese volt, aki az örökségvédelem aktuális feladatairól és a történelmi emlékhelyek szerepéről számolt be az érdeklődőknek.
