A Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete birtokában van egy mintegy kilencszáz nevet tartalmazó lista, mely a II. világháborúban elesett vagy eltűnt gyulai polgárok neveit tartalmazza.
Egy nemrégiben elindult kezdeményezés apropóján a hadigondozottak szervezete szeretne segítséget nyújtani a Göndöcs-kertben 2004 októberében felállított XX. századi hősök és áldozatok emlékművén felsorolt áldozatok névsorának a kiegészítéséhez. Kérik mindazokat, akiknek birtokában van olyan irat, adat, amivel hitelesen bizonyítani tudják, hogy ismerősük, rokonuk hősi halált halt a II. világháborúban, keressék fel az egyesület irodáját az Esze Tamás utca 2. szám alatt található Gyulai Civil Szervezetek székházában. Az emlékmű kiegészítése nem csupán a gyulai hadigondozottak célja, a német kisebbség, valamint a gyulai zsidó közösség kezdeményezésére indult el a kutatási folyamat.
A Gyulai Hírlap kérdésére Bodré János, a Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke elmondta, még nem tudják, hány név maradt le egykor a tábláról, de már most, csak az ő gyűjtésük jelenlegi állása szerint minimum 70 név hiányzik.
–Az egyesületnek városunkban mintegy 35 tagja van, illetve 5 hadirokkant él Gyulán. Szervezetünk lassan-lassan kopik, majd megszűnik, hiszen itt nincs utánpótlás. Mondhatjuk, szerencsére, mert a létszámgyarapodáshoz fegyveres konfliktus vezethet. Országos viszonylatban a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák feletti állami gondoskodás ötlete először 1918-ban merült fel. Dr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek köszönhetően nem nagy összeget, de annyit mégiscsak kaptak a hadiözvegyek, amely a megélhetésükhöz hozzásegítette őket. A hadiárvák ugyanekkor árvaellátást kaptak – avatott be a hadigondozott-ellátás történelmi hátterébe Bodré János. – 1947-ben egy tollvonással betiltották az országos egyesületet, megvonták az árvaellátást, majd a rendszerváltás után újraalakulhattak az egyesületek. A gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete 1991-től jegyeztette be magát. Gyulán 900 nevet tartalmazó listát a Hadtörténeti Intézet bocsátotta rendelkezésre. Szükséges az egyeztetés, hiszen olyan nevek is szerepelnek a listában, akik – annak ellenére, hogy eltűntként tartják nyilván a Hadtörténeti Intézetben, és a Honvédelmi Minisztérium is háborús veszteségként könyvelte el őket – betegségben, itthon haltak meg. Ilyen esetről is tudunk – mesélte az elnök.
A gyulai hadigondozottakat és hadiárvákat tömörítő egyesület a jogszabályokban való eligazodásban nyújt segítséget tagjai számára – tudta meg a Gyulai Hírlap. A II. világháborús károsultak kárpótlása 2010-re kifut, csupán ígéret van arra, hogy – amennyiben az állami kassza megengedi – a kormány kiterjeszti a kárpótoltak körét. Érdekes adat, hogy bár ismert a II. világháborúban hősi halált halt, illetve eltűntek száma, eddig Magyarországon a kárpótlási igények 8%-át fogadták el. De akkor hova lett az a sok ember? – tette fel a kérdést Bodré János, a kárpótlásra jogosultaknak csupán töredékét elismerő határozat kapcsán.
