Amikor 1864-ben a francia külpolitika I. Ferenc József egyik öccsének, Habsburg Miksának a személyében osztrák főherceget ültetett Mexikó trónjára, hazánk területéről több mint ezer – a források szerint 1047 – önkéntes kísérte el őt. Ezeknek a katonáknak a névsorát a jeles művelődéstörténész, Tardy Lajos gyűjtötte össze és közölte le – Az 1864–1867. évi mexikói „önkéntes hadtest” magyarországi résztvevői címmel a Hadtörténelmi Közlemények 1990. évi 2. számában. E forrást olvasgatva akadt meg a szemem egy bizonyos „Wresitz Ferenc” nevű huszáron, aki állítólag Gyulán született 1827-ben.
A fenti közlésnek utánajárva, sikerült megtalálnom nevezett katona születési adatait a gyulai római katolikus plébánia keresztelési anyakönyvében. A bejegyzés szerint Vresits (Vresitz, Vressitz, Vretsits) János és Geist (Geiszt) Erzsébet elsőszülött gyermekét, Ferenc János Nepomuk Edét 1827. május 8-án keresztelte meg Bicskoss János gyulai plébános a belvárosi plébániatemplomban. A keresztszülei nem voltak mások, mint maga a földesúr, gróf Wenckheim Ferenc és a felesége, gróf Pálffy Borbála. A szülőkről annyit lehet még tudni, hogy 1825. november 21-én házasodtak össze Magyar-Gyulán és a vőlegény ekkor a gróf Wenckheim család titkára volt. E frigyből Ferencen kívül még további hét gyermek származott.
Sajnálatos módon arról, hogy mi lett Vresits Ferenc további sorsa, eddig nem sikerült semmilyen információt fellelnem. A források nem emlékeznek meg arról, hogy a mexikói polgárháború során hősi halált halt volna, vagy hogy ő is úgy végezte, mint Miksa császár, akit 1867. június 19-én kivégeztek. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy – néhány katonatársához hasonlóan – Dél-Amerikában maradt, vagy – ahogy például Lenkey János tábornok Albin nevű unokaöccse tette – az Egyesült Államokban telepedett le. A legvalószínűbbnek mégis azt tartom, hogy túlélte a „mexikói kalandot”, és 1867 után hazaért Magyarországra.
