MAGYARI BARNA
Meghittség az idő derekán
a lap a képzelet
randinak jó lenne
s kérdezi a papír
erre való hely-e
régi ragyogásunk
próbálom kihozni
„összeöntörvényzi”
önmagát Simonyi
lengedez a világ
lobognak álmaink
lazulnak a szavak
tágas a remény-ing
meghittség fénylik
az idő derekán
itt-ott mállik sorsunk
kopott a fele mán
szállítnak a rímek
mi vagyunk a teher
izzad egy-két mondat
verssorokat lehel
kiteríti Jézus
karácsony fényeit
mindenkit szeretet
sugara érje itt
