Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Csikány Tamás kifejtette: július 28–30. között azokra a napokra emlékeznek, amikor Gyula vára, akárcsak Szigetváré, bevonult az európai történelembe; az udvarokban, kastélyokban, nagyobb városokban arról beszéltek, hogy a két vár meddig tart ki az oszmán seregek ellen, amelyek az egész európai kereszténységet fenyegették.
Beszédében többek között felelevenítette: I. Szulejmán szultánnak 1565-ben nem sikerült elfoglalnia Máltát, ami bosszantotta, és az sem tetszett neki, hogy Habsburg Ferdinánd és János Zsigmond fejedelem egyességet kötött. Úgy döntött, hadjáratott indít, hogy „elvegye a kedvét a magyaroknak az együttműködéstől”.
Elmondta: a gyulai várkapitányt, Kerecsényi László bárót kedvelték az udvarban, vitéz katona volt, aki sokat harcolt a török ellen, ugyanakkor keményen kiállt az embereiért.
A Gyula ellen induló török sereget az albán származású Pertev pasa vezette. Az Oszmán Birodalom második vezére janicsáriskolákba nőtt fel, és a birodalom egyik legbefolyásosabb emberévé vált – ismertette a hadtörténész.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a Gyulai Végvári Napokkal azok előtt tiszteleg a város, akik életüket áldozták vagy készek voltak életüket áldozni a gyulai vár védelméért, visszafoglalásáért, kultúránk megőrzéséért.
Hozzátette: azok iránt is kifejezik nagyrabecsülésüket, akik a későbbi évszázadokban tettek azért, hogy megmaradjon „kultúránk végvára”, amely jelenleg Közép-Európa egyetlen síkvidéki gótikus téglavára.
Emlékeztetett: az 1699-es karlócai béke után a gyulai vár elvesztett hadászati jelentőségét. Hogy nem rombolták le, az Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kárpótlásként kapta meg szinte egész Békés vármegyét. A báró sör- és pálinkaházat alakított ki a várban, amely az akkor épülő, szemközti kastély parkjában egy letűnt kor dicsőségét idézte meg.
Kiemelte: az 1950-es, 60-as években, ehhez a szellemiséghez hűen, felújították a várat, amelyben múzeumot alakítottak ki, és elindították a várszínházat.
Görgényi Ernő idén is Magyar Istvánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját bízta meg jelképesen a főkapitányi feladatokkal, a vár parancsnokságával. A főkapitány úgy fogalmazott: a rendezvényen azokra a hősökre emlékeznek, akik „az országot, a vallásukat, a szabadságot védték”. Megjegyezte: Gyula vára nem esett el, Kerecsényi László azért adta át a töröknek, hogy megóvja azokat a katonákat, embereket, akik még életben voltak. A törökök nem tartották a szavukat, lemészárolták őket – idézte fel.
Fotó: Gyulai Hírlap/Rusznyák Csaba
A megnyitó végén a polgármester feltűzte a zászlószalagokat a hagyományőrcsapatok lobogóira, majd a résztvevők felvonultak a történelmi városrészen, és díszsortűzzel emlékeztek a végvári hősökre.
A szervezők szombaton és vasárnap is programokkal várják az érdeklődőket, akik megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve. A hagyományőrző csoportok hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, az egykori történéseket élőben Csikány Tamás kommentálja majd. Esténként könnyűzenei és a kort megidéző koncerteken vehetnek részt a látogatók, fellép az Antovszki Band, Rúzsa Magdi, valamint a Régi Világzene és a Hollóének Hungarica Régizene Együttes.
