Gyulai Hírlap - A szúnyoggyérítésről és a Csónakázó-tó kikötőjéről is szó esett az interpellációs órában

Elsőként Szabó Károly (Fidesz) kapott szót, aki emlékeztetett: a tavalyi évben fákat ültettek a Széchenyi utcában a korábban megbetegedett növények helyére, ám az ültetés nem volt sikeres, ugyanis a fák jelentős része nem fakadt meg. A kérdése az volt, hogy van-e garancia a munkálatokra, hiszen jelentős összegből valósult meg, illetve, hogy mikor tudnák ezeket pótolni.

Szászné Várkonyi Adrienn főkertész válaszából kiderült, hogy ők is érzékelték, hogy a gömbakácokkal gond van. Mint mondta, ezek ugyanabból a faiskolából származnak, az ültetést pedig a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. végezte el. Tájékoztatásuk szerint először felmérik, hogy hány darab fát kellene pótolni, majd felkeresik a faiskolát a reklamációval.

Ökrös István (Fidesz) jelezte, hogy a Zrínyi téren ugyanez a probléma. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester kérte, hogy vizsgálják felül az összes tavaly ültetett fát.

A Csónakázó-tó kikötőjéről és annak környezetéről interpellált Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre). Mint mondta, évek óta aggasztó az állapota, a padok kopottak, és a csónakok sincsenek a legjobb állapotban, ez pedig – főleg a turistaszezon közeledtével – elfogadhatatlan.

Mint kiderült, a kikötő a Gyulasport Nonprofit Kft. üzemelteti, így Kertes István ügyvezető válaszolt a felvetésre, aki elmondta, hogy megkezdték a szükséges munkálatokat. Elmondása szerint a társaságnak több telephelye van, az erőforrások korlátozottak, ezért ütemezni kell a felújítási munkálatokat, a kikötőre pedig most kerül sor.

Hozzátette, hogy a vízibicikliket már felújították, illetve vásároltak új csónakokat, valamint folyamatban van a csónakház felújítási és a kikötő burkolatának kicserélése.

Négy témában interpellált Kiss Tamásné (Fidesz): elsőként arra volt kíváncsi, hogy mikor várható a városban szúnyoggyérítés, ugyanis az esős idő előcsalogatta a vérszívókat. Második felvetésében elmondta, hogy a Temesvári kerékpárút egy szakaszán november óta nem működnek megfelelően a lámpák, így az esti közlekedés rendkívül veszélyes.

Harmadik interpellációja arról szólt, hogy járdaküszöbök és taréjok miatt döcögős a közlekedés a kerékpárosok számára a Temesvári útra vezető híd környékén, ezt pedig szeretné, ha kijavítanák.

Utolsóként a paradicsomi lakótelep lakóinak kérdését tolmácsolta, akik arra kíváncsiak, hogy mit tehetnek, ugyanis a lakótömbök felújításával kapcsolatban nem kapnak választ a felmerülő kérdéseikre az Otthon Lakásszövetkezettől, sem tájékoztatást a részletekről. Mint mondta, egy lakossági fórum összehívása megoldás lehetne, ugyanis mindenki látja, hogy fel van állványozva az egyik lépcsőház, de a munkakezdésről már nem mondtak semmit, illetve a felújítások pontos költségeivel sincsenek tisztában.

A szúnyoggyérítés kérdését Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője válaszolta meg. Mint mondta, a gyérítés több fázisban zajlik: tavasszal a lárvák, nyáron pedig a kifejlett vérszívók ellen védekeznek, mindezt több forrásból, ugyanis az önkormányzat költségvetésében is van erre elkülönített összeg, illetve állami forrásból is végeznek munkálatokat.

Kiderült, hogy a tavaszi gyérítéseket már elvégezték április 30-án és május 16-án, mindez 120 hektáron zajlott földi és légi munkálatokkal. Nyaranta a meleg ködös eljárást 630 hektáron alkalmazzák, a légi irtást pedig 1300 hektáron. A jelenlegi időjárás sajnos kedvez a szúnyogoknak, egy központi gyérítés várhatóan már a jövő héten lesz, de a nyári alkalmakat még nem tudják meghatározni, ezeket szakember bevonásával, több szempont figyelembevételével jelölik ki.

A kerékpárút világítása kapcsán az osztályvezető kiemelte: a Rulikowski utca és Kodály utca közötti szakaszon az önkormányzat saját forrásból, saját beruházással létesített közvilágítást, így az ellátás nem a központi hálózatról történik, hanem egy közeli szennyvízátemelő áramellátását használják.

Ha probléma van, akkor a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. visszakapcsolja a világítást, de a fő gond, hogy a hibát nehéz kiszűrni, ezért további felülvizsgálatra szorul.

A járdaküszöbök témájáról Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy az utak kátyúzása után kijavítják ezeket a hibákat, a taréjokat levágják és szintbe emelik. A süllyesztett szegélyelemeknek, amelyek a széleken találhatóak, szerepük van a csapadékvíz elvezetésében.

Továbbították a képviselő kérdését a lakásszövetkezet felé – kezdte válaszát az utolsó kérdésre Görgényi Ernő. Az interpellációra a lakásszövetkezet elnöke, Szabó Jenő egy kétoldalas levélben válaszolt, amelyben leírta, hogy nem kívánnak élni a fórum megtartásának lehetőségével, ugyanis a beruházás lépcsőházanként egyedi megoldásokat tartalmaz egyedi problémákkal, ezeket pedig nem akarják széles plénum előtt megvitatni. A levélben a szövetkezet elnöke részletezte azt is, hogy milyen formában tájékoztatják a lakóközösséget.

A városvezető hozzátette, hogy a lakásszövetkezet teljesen független az önkormányzattól, ezért nem tudnak többet tenni, csak a lakókat tudják biztatni, hogy éljenek a jogaikkal. Kiss Tamásné megköszönte a választ, majd hangsúlyozta, hogy nem az egyedi problémákra kíváncsiak, hanem egy a beruházás egészéről szeretnének tájékoztatást, és az összköltségről.

A polgármester elmondta azt is, hogy őt is megkereste egy paradicsomi lakos, aki a kivitelezés rossz minőségére panaszkodott, de ezzel kapcsolatban sincs jogkör. Görgényi Ernő megígérte, hogy továbbítani fogja a témát a járási hivatalnak, hátha az építésfelügyeletnek vannak erre vonatkozó jogkörei.

A következő kérdést Csengeri Lajos (Jobbik) tárta a grémium elé: a képviselő a város buszmegállóinak állapotáról érdeklődött, mint mondta, a megállók legtöbbje rossz állapotban van, és alkalmatlanak arra, hogy a tömegközlekedést használók ott várakozzanak.

Görgényi Ernő egyetértett a képviselővel, hozzátéve, hogy a megállók egy része komfortos és korszerű, azonban egyértelmű cél, hogy az összes várakozóhely rendbe legyen téve. Kiderült, hogy hetekkel ezelőtt megkereste a városvezetést a Publimont Kft. egy ajánlattal, amelynek lényege, hogy a cég vállalná, hogy új várókat telepít városszerte, cserébe világító reklámfelületeket helyeznének el a megállók oldalán. A reklámokból származó bevétel a cégé lenne, így a megállók korszerűsítése nem kerülne pénzbe a város számára.

A városvezető elmondta: az ajánlatot megvizsgálják, majd várhatóan a következő ülésen a testület elé bocsátja, hogy tárgyaljanak róla.

Ökrös István (Fidesz) a Mágocsi utca lakóinak kérését tárta képviselőtársai elé. Az utcában az óvoda és a nővérszálló között van egy terület, amelyet parkolásra használnak az ott lakók. Ezt tavaly zúzott törmelékkel szórta fel az önkormányzat, de a heves esőzések miatt megállt a víz, ezért szeretnék, ha újra elvégeznék a szükséges munkálatot.

Felmérik a helyszínt és azt, hogy milyen költsége volna a felszórásnak, majd mihamarabb el is végzik azt – válaszolta Molnár Csaba. Hozzátette, hogy a terület benne van a 2018-as parkoló fejlesztési tervben – tíz párhuzamos parkolót építhetnének a helyszínen –, így ha lesz rá forrás, megoldódik a probléma.

Utolsóként Galbács Mihály (Fidesz) szólalt fel. A képviselő a Mágocsi utca 3/A szám alatti építkezések miatt kért szót. Kérdése az volt, hogy hogyan lehetnek az épületek oldalhatáron álló vagy szabadon álló megjelenésűek, illetve hogyan épülhet egy telken három-négy épület, amikor a helyi építési szabályzat zárt sorú beépítést ír elő ezen a helyen. Hogyan fordulhat elő a városképet ilyen nagymértékben romboló építkezés? – kérdezte.

A kérdésre Béres István főépítész reagált, aki szerint a város egy élő szövet, amelyet a lakói alakítanak, a fejlődési és fejlesztési igény szerint módosítják. Természetesen a városnak van egy magja, ahol közmegegyezés alapján az környezet értéket képvisel, itt a szabályok is szigorúbbak, az itt található területeket az állam és a város is védi.

A szabályozásnak előrelátó módon kell megfogalmazni az elvárásokat a telekhasználattal kapcsolatban, de mindez folyamatosan változik. A fejlődő város alapvető tulajdonsága, hogy növekszik, a fejlesztésnek pedig kereteket kell szabni, de nem szabad lehetetlenné tenni azt – húzta alá.

A témáról Görgényi Ernő úgy nyilatkozott, hogy örül a problémának, hiszen ez azt jelenti, hogy Gyula városa fejlődik. Mint mondta, megváltozott a világ, megváltoztak a szociológiai jellemzők és a társadalmi tényezők, továbbá manapság eltérők az anyagi feltételek is.

Hozzátette: a felvetett ügy nem a képviselő-testület kompetenciája, abban az esetben sem, ha a polgármesteri hivatal építéshatósági osztálya bírálja el. A témát a járási hivatal építési osztálya vizsgálta, az építkezés kapcsán pedig nem találtak jogsértést.

Galbács Mihály végül nem fogadta el a választ, így a grémiumnak kellett szavaznia, amely tizenegy igen és egy tartózkodás mellett elfogadta a választ.