Az egybegyűlteket és az 1956-os gyulai veteránokat, azokat is, akik a találkozón nem tudtak megjelenni az Október 23. Alapítvány elnöke, Bagyinszki Zoltán Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő nevében köszöntötte. Üdvözlő szavaiban kiemelte: nem sok olyan város van ma Magyarországon, ahol a hivatalos protokoll és ünnepség mellett baráti összejöveteleket szerveznek a még élő és aktív ötvenhatos veteránoknak. Mint mondta, ennek a napnak pont az az elsődleges célja, hogy együtt legyenek, beszélgessenek, érezzék magukat jól egymás társaságában.
Bagyinszki Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Október 23. téren az összes gyulai ötvenhatos neve kőbe vésetten megvan. Jelezte azt is, hogy egy nappal korábban, azaz október 9-én megkoszorúzták a két halálra ítélt ugyanitt található emlékhelyét.
Kónya István alpolgármester megnyitóbeszédében azt fejtegette, mit jelent a fiatal generációnak 1956 emléke, és mit azoknak, akik átélték a szenvedéseket, vagy közvetlenül, vagy családjuk valamelyik tagja által. Úgy vélte, az a generáció, amelyik most középiskolásként tanul, 1956-ról és az azt követő időszakról leginkább a szüleitől hallhat, akik szintén 1956 után születtek, és csak közvetetten részesülhettek a borzalmakban. Ehhez hozzáadódik, hogy a kommunista rendszer megtette áldásos tevékenységét, hisz évtizedeken át megtiltotta, hogy 1956-ról beszélni lehessen. Az időközben felnőtt generációkkal így próbálták meg elfeledtetni a történelmi tényeket. Kónya István megjegyezte: ez egy nagyon szomorú tény.
– A mai napnak az a fő mondanivalója, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik hitelesen át tudják adni mindazon tartalmakat, amelyeket átéltek, hallottak, megtapasztaltak. Nekünk az a kötelességünk, hogy ezeket népszerűsítsük, bemutassuk, hogy ne vesszenek el. Ez a pedagógusnak is missziós feladata – fogalmazott a tisztségviselő. Az elöljáró hozzátette: mindenki vegye számba, kiket tud még bevonni a közös gondolkodásba, hogy a lelkiséget át lehessen örökíteni az utódokra.
Az emléklapokat ezt követően vehette át Kónya István alpolgármestertől Székely Mihályné,Bay Mihály, Bólya Ferenc, M. Szabó András, Sinkó László, Szántó Sándor és Szántó Mihály, majd diákok verses-zenés összeállítása következett Pataky László alapítványi kurátor és pedagógus szervezésében. A sort a Bay Zoltán Általános Iskola tanulója, Rácz Nóra nyitotta meg, aki két ötvenhatos verssel készült az eseményre. Márai Sándortól a Menyből az angyalt szavalta el, a műsor végén pedig Varga Zsolttól A pesti srácokat. László Olga három tanítványa a „Magvetőből” érkezett. Tímár Rebeka egy ismeretlen szerző Zöld levelek című darabját játszotta el furulyán, Kallós Eszter a tanintézmény himnuszát énekelte el, míg Pataky Lídia Purcell egyik menüettjével tette emelkedettebbé a közös együttlétet.
A vacsorához, amelyhez Kiss Ferenc citerán szolgáltatta a talpalávalót, M. Szabó András mondott pohárköszöntőt. Mindenekelőtt a városvezetés támogató hozzáállását méltatta, majd kifejtette: szeretné, ha a legfőbb ügyészség meghozná a két gyulai mártírnak a semleges ítéletet. Ezzel kapcsolatban annyit kért, hogy amennyiben Kövér László házelnök elfogadja az alapítvány meghívását, és eljön Gyulára, személyesen adják át neki a kérelmét.