A költészet napja alkalmából együtt szavaltak a gyulai óvodások József Attila szobránál
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bajóné Aradszky Anett, a program szervezője lapunknak elmondta, hogy Beszterczey Attila szavalatával kezdődik az ünnepi program, a színművész kislányával ad elő egy verset – kezdett bele a program részletezésébe az események ötletgazdája. Mindeközben Beszterczey Attila és kislánya is megérkezett, a csemete közbevetette, hogy a verset szerencsére könnyű volt megtanulnia, sőt apukájánál már most sokkal jobban tud énekelni. A Dongótánc előadása közben valóban kiderült, Luca egyedül és szépen elő tudja adni az édesapja által betanított sorokat.
Az apa-lánya versmondás után a jelenlévők válogatást hallgathattak meg József Attila és a Kiss Ottó gyulai költő verseiből, mégpedig helyi óvodások előadásában. Közös szavalattal folytatódott a megemlékezés: az összes megjelent ovis együtt szavalta el Vasvári István Tavasz című versét.
Mindezek után az óvodapedagógusok tavaszi éneke következett. Az óvó nénik hangszeres kísérettel dalolták el a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt. Az ünnepi program végén a megjelentek koszorút helyeztek el József Attila szobránál.
Bajóné Aradszky Anett lapunknak kiemelte: – Fontos, hogy a gyermekek tudják, a versek azért különösen fontosak, mert az óvoda falait minden nap megtöltik élettel, szépséggel és szavakkal kifejezett érzésekkel. A versek helyettünk beszélnek évszakokról, természetről, vágyainkról és elutazhatunk általuk távoli helyekre. A vers köszönt, vigasztal, elgondolkodtat, mert nem más, mint egy varázspálca, amivel mi is mosolyt varázsolhatunk.
