a 46. Gyulai Nyári Művésztelep alkotói
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
Garami Gréta művészettörténész beszédében elmondta: az ábrázolói hagyományokat átmenekítő kortárs magyar képzőművészet, a hagyományos műfaji keretek között mozgó, a festészet, a szobrászat értékeit képviselő művészet és a korábban az állam, a politika által kisajátított realizmus háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben.
A művészettörténész hozzátette: 2005 tájékán került a figyelem középpontjába az a festőgeneráció, amely újra felkeltette a teoretikus szakma érdeklődését a festészet műfaja, illetve a realista festészet iránt. Mint kifejtette, a fiatal alkotók munkáiban egyesek a nyugati pop artból kinövő fotórealizmus hatását látják, míg mások a magyar festészeti képzésben búvó patakként tovább élő bernáthi figurális festészeti hagyományok kitörését.
Garami Gréta: A gyulai művésztelep gondolkodásmódja majd negyven éve foglal állást a realista szemlélet mellett
– A gyulai művésztelep gondolkodásmódja majd negyven éve foglal állást a realista szemlélet mellett. Ars poeticáját egy rendkívül tiszteletre méltó, köpönyegforgatás – figurálisból absztraktba, majd nonfiguratívból fotórealizmusba váltó stíluskorszakok – nélküli kitartás jellemzi – hangsúlyozta Garami Gréta. A szakember hozzáfűzte: ez a töretlen állandóság, stílushűség ma az egyik legfőbb megteremtője a művésztelep hitelességének.
– A gyulai művésztelep vázlatkiállítása a mesterkéletlen művészi természetesség és őszinteség, a nosztalgikus visszavágyó helyett az igazmondó realizmus, a mesterség és a mesterségbeli alázat, valamint a tolakodástól és művészi sznobizmustól mentes művészi üzenet ünnepe – zárta gondolatait a művészettörténész.
A megnyitón Kepenyes Pál pánsípjátékkal, míg Lakatos József Péter – stílszerűen – Simonyi Imre verseivel működött közre, utalva arra a magától értetődő, ennél fogva fölöslegesen, egyúttal jólesően ismételt tényre, hogy a nyári művésztelep ezer szállal kötődik Gyulához, amely a szó szoros és átvitt értelmében is otthont ad az évek óta visszatérő művészeknek. A technikailag és tematikailag is sokszínű tárlatot végignézve a református templomkertet éppúgy felfedezhetjük a képeken, mint a Kossuth utcai húsboltot, az Élővíz-csatorna partját, Schriffert Mihály műhelyét vagy a Petőfi-szobrot, fordított nézőpontból. Mert a perspektíva, mint oly sokszor, most maga a város.
A kiállítás augusztus 23-ig, hétfőtől péntekig 14–18 óra között tekinthető meg, míg augusztus 23-tól szeptember 20-ig 14–16 óra között látható a Kohán Képtárban.
