lakossági fórum a városházán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A stratégiáról tartott szerdai lakossági fórumon elhangzott: a dokumentációban megfogalmazott jövőképben kiemelt szerepet kap a lakosság életkörülményeinek és Gyula versenyképességének javítása, a város gyógy-idegenforgalmi és rekreációs jellegének tovább fejlesztése, illetve gazdasági stabilitásának, kulturális és természeti értékeinek megőrzése.
Torma Gyöngyi: a stratégiában kiemelt szerepet kap a lakosság életkörülményeinek és Gyula versenyképességének javítása
Torma Gyöngyi elmondta: a középtávú célokat, fejlesztési irányokat megfogalmazó stratégia valamennyi járásszékhelyen egy időben készül el helyi szakemberek, lakosok, civil szervezetek és gazdasági szereplők bevonásával. A dokumentációval kapcsolatban június 24-ig lehet javaslatokat megfogalmazni, a végleges stratégiáról szeptemberi ülésén dönt a a gyulai képviselő-testület.
A felelős tervező a megalapozó vizsgálat eredményeit ismertetve kitért rá, hogy a megye többi településéhez viszonyítva Gyulán kevésbé csökken a lakosság száma, ugyanakkor a népesség elöregedése itt is problémát jelent. Torma Gyöngyi kedvező ténynek nevezte, hogy a térségben Békéscsaba után településünk áll a legjobban a lakosok iskolai végzettségét tekintve.
Az elemzésből az is kiderül: Gyula foglalkoztatási helyzete jóval kedvezőbb a többi, határ menti településhez képest. A város teljes lakosságára vetítve a foglalkoztatottak aránya 39,1 százalék, ami mintegy három százalékponttal múlja felül a megyei átlagot.
Torma Gyöngyi kiemelte, hogy a város gazdálkodása stabil, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a hagyományos iparágak nagyrészt megszűntek, és csaknem ötödére csökkent a foglalkoztatotti létszám. A szakember hozzátette: pozitív folyamatnak tekinthető, hogy az ipari parkban jelen lévő cégek jelentős része bővül. Torma Gyöngyi azt is mondta: a város elemi érdeke az M44-es gyorsforgalmi út fejlesztése és a vasútvonalak villamosítása.
Az integrált településfejlesztési stratégia kulcsprojektként határozza meg a déli iparterület közművesítését, a vágóhíd létesítését, a Gyulahús szárazáru-részlegének kitelepítését és a Szigeterőd programot. A dokumentáció négy akcióterületet is megjelöl. Az ezekhez kapcsolódó projektek között szerepel egyebek mellett a Szent Miklós-park rehabilitációja, egy vár környéki játszótér és az új várkiállítás kialakítása, a Gyulai Várfürdő gyógyászati szolgáltatásainak fejlesztése, uszodabővítése.
A tájékoztató után a lakosok tehették fel kérdéseiket. Gortka István a kultúra hangsúlyosabb szerepét hiányolta a stratégiából, míg Czene Ferenc arról érdeklődött, hogy mennyibe került a dokumentáció elkészíttetése.
Kónya István alpolgármester válaszában elmondta: a stratégia több, kulturális szempontból is jelentős fejlesztést említ meg, ilyen a Szigeterőd program, az új várkiállítás és a városi könyvtár akadálymentesítése.
Torma Gyöngyi kifejtette: a dokumentáció elkészítését teljes egészében a Belügyminisztérium finanszírozta, így a városnak nem került pénzébe.
