A szakmák bemutatójával kezdődött és koszorúzással zárult a Harruckern János Közoktatási Intézmény ünnepsége, melyet Harruckern János György születésének 350. évfordulója alkalmából rendezett meg az intézmény. A vendégeket Kovács Zsuzsanna, az iskola igazgatója köszöntötte. Beszédében arra emlékeztetett, hogy a középiskola a 2007-es integrációját követően a térség meghatározó kulturális intézményévé vált.
- A Harruckern név kötelez. A célunk, hogy használható elméleti és gyakorlati oktatást nyújtsunk a diákjaink számára – szögezte le az igazgató.
Az egykori főispán életútjának főbb állomásaival Nagy László történelemtanár ismertette meg a hallgatóságot. Harruckern János György azon magyarországi arisztokrácia körébe tartozott, akiket a Habsburg udvar a rebellis magyar uralkodóréteg lecserélésére szánt. Harruckern életpályája alulról indult, ami megedzette abban a felfogásában, hogy a megbízható munkavégzés és a becsületesség kifizetődő. A korszak viharos történelmi háttere polgárból az arisztokrácia világába emelte.
Harruckern János György egy takácsmester fiaként 1664. március 25-én született a felső-ausztriai Schenkenfeldenben. Viszonylag rövid időn belül nagy karriert tudott felépíteni, melyet főként magának köszönhetett. Olyan polgári erényeket tudott a gyakorlatban kamatoztatni, mint például a becsületesség és feddhetetlenség. De értett a gazdasághoz, pénzügyi dolgokhoz, és a szervezéshez is. Szülei papnak szánták, de ő iskolái elvégzése után inkább a hivatali pályát választotta. Először Alsó-Ausztriában az udvari kamarai számvevőségnél alkalmazták, majd nem sokkal később már a hadsereg élelmezési ügyeit intézte a török elleni háború és a Rákóczi-szabadságharc idején. Szolgálatai elismeréséül III. Károlytól előbb udvari kamarai tanácsosi tisztséget, majd később bárói címet kapott. 1697-ben kamarai biztosként az aradi vár építéséhez rendelték. Valószínűleg ekkor jutott el először a mai Békés megye területére is. Részt vett a spanyol örökösödési háborúban, amikor szintén a hadsereg élelmezésével volt megbízva.
Élelmezési reformja jelentős megtakarítást jelentett az udvarnak, szolgálatait mégsem pénzzel, hanem birtokadományozással jutalmazták. III. Károly 1718-ban birodalmi lovagi címet adományozott neki, 1723-ban a sikeres 30 évi szolgálat után megkapta a gyulai uradalmat. 1722-ben magyar nemességet kapott az uralkodótól, ami egyet jelentett honosításával. Mindezt tetézte 1729-ben a bárói cím elnyerése és ebben az évben lett az újratelepítés utáni Békés megye főispánja is. Harruckern a betelepítések során nem tanúsított elfogultságot valamelyik nemzet irányába: az ő idejében nem csak németek, hanem szlovákok, románok és magyarok is érkeztek Békés megye területére.
Települések tucatjait teremtett újra az elnéptelenedett tájon. Modern volt, tehetséges, aki osztrákként látott fantáziát a békés megyei gazdálkodásban. A fejlődésnek további távlatot nyitott az, hogy három országos vásár tartására eszközölt engedélyt III. Károlytól. A vásárok rendszeressé válása kedvezően hatott az iparos réteg kialakulására és fejlődésére is.
Az újrakezdés embere volt, aki azt is szimbolizálja, hogy tisztességesen is lehet valaki sikeres. Harruckern János György életének utolsó éveiben már nem látogatott magyar birtokaira. 1742. április 28-án halt meg, s a bécsi Stephansdomban helyezték örök nyugalomra.
Az ünnepségen Johann Palmer történész, levéltáros megemlékezését Reisz Ádám, az intézmény egykori tanára, a rendezvény egyik szervezője tolmácsolta. Az előadás a történész Harruckern-kutatásait összefoglaló könyvére alapult.
A kutató meglátása szerint Harruckern János György sikerességének első tényezője a családjának a Máltai lovagrendi tagsága, továbbá kiváló oktatásban részesült pap nagybátyja jóvoltából. A sikeréhez hozzájárult beépülése a Serényi családba, ahol nemcsak a jómódú társaságokban való életmódot tanulta meg, hanem kiképzést kapott a küzdősportok területén is. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, filozófiát és jogot tanult, s magiszter tudományos fokozattal végzett. Tanulmányai végeztével esperes nagybátyjához tért vissza Felső-Ausztriába, Enns városába. A karrierjét nagyban befolyásolta házasság is: elvette Vorster Máriát, akinek nagybátyja és testvére élelmezési és hadbiztos volt a császári seregben. Ilyen összeköttetésekkel kapott Harruckern János György állást Mauthausenben a sóelszámolásnál, majd később ő is hadbiztos lett. A siker becsületességének és lojalitásának is köszönhető: harminc hadügyi élelmezési biztos közül egyedül ő tudott rendesen elszámolni a rábízott anyagiakkal. Csak róla derült ki, hogy nem használta fel a pénzeket egyéni célokra. Harruckern János György számtalan erénye mellett logisztikai szupertehetség, újító és feltaláló volt.
Az ünnepség fényét emelte Reisz Ádám 35 éves gyűjtőmunkájából - Harruckern és a németség címmel - nyílt tárlat, Tar Dániel, Balogh Dóra nyolcadikos diákok és Bihari Valéria művésztanár előadása, valamint Pete László színitanházának produkciója. A rendezvényt Joan Tolan szobrászművész Harruckern-szobrának a megkoszorúzása zárta.
