Mikor felnézünk, könnyen túlbecsülhetjük légkörünk vastagságát, ami valójában egy nagyon vékony réteg a Föld fölött. Ha repülőgéppel utazunk 11-12 km magasságban, a troposzféra és a sztratoszféra határán, körülbelül a levegőben lévő molekulák 75%-a alattunk található. Ebben a rétegben képződnek a felhők és itt zajlik minden időjárási esemény, ahogyan a képeken is lehet látni.
Annak ellenére, hogy nem látjuk a légkört, pontosabban átlátunk rajta, a levegő is anyagból áll. Éppen úgy tudunk bele ugrani a levegőbe, mint a vízbe, bár légellenállása sokkal kisebb. A levegő, ami körülvesz bennünket, megszámlálhatatlan molekulából és atomból áll, amik a térben mozognak. Ezek a molekulák és atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból érkező sugárzással és egymással, ami kémiai reakciókat indít el. A nagyobb molekulák egymáshoz is kapcsolódhatnak és kisebb részecskéket hozhatnak létre.
A vízmolekulákből felhőrészecskék jöhetnek létre. Ahogy több és több felhőrészecske képződik, és ezek tovább növekednek, felhőcskékké, majd felhőkké lesznek az égen. A Föld átlagos felhőborítottsága általában mindig 60 százalék körül van, persze mi leginkább csak akkor figyelünk fel rájuk, mikor kifekszünk pihenni a fűre, vagy amikor be van borulva.
Ami még nagyon érdekes, hogy a felhők 90%-ból nem hullani csapadék. A felhők nagyon fontos szerepet játszanak a Föld energiaháztartásában. A Napból érkező sugárzás egy részét képesek visszaverni, így ez a visszavert hő már nem melegíti a Földet. De képesek elnyelni a Földről érkező hősugárzást, és így a levegőt melegítik. A légkör valójában három fő összetevőből áll: 78,08% nitrogén, 20,95% oxigén, 0,93% argon. Ez a három gáz alkotja a száraz levegő 99,96%-t. De mi van a széndioxiddal, metánnal, ózonnal, szénhidrogénekkel és más levegőben lévő gázokkal?! A széndioxidból található a legtöbb ezek közül, a levegő mintegy 0,037 %-a, a többi pedig arányosan oszlik szét.
A hőmérséklet szempontjából is számos változót mutat légkörünk, ahogy egyre magasabbra emelkedünk a Föld felszínétől. Valójában ezek a hőmérsékleti változások határozzák meg a légkör rétegeit. A troposzféra, a legalacsonyabb légköri réteg, ahol a hőmérséklet csökken a magassággal, a sztratoszférában pedig fordítva. A sztratoszféra fölött található a mezoszféra, itt a hőmérséklet csökken a magassággal, míg a termoszféra ami a legmagasabb légköri réteg, szintén a hőmérséklet a magassággal emelkedik. Ami szabályozza a hőmérsékleti értéket a troposzférában, azaz, hogy a központi csillagunktól kapott napenergiát elnyeli a földfelszín és hővé alakítja, aminek következményeként a tengerszinttől csökken a hőmérséklet.
De mi okozza, hogy a hőmérsékleti értékek megnövekednek újra a sztratoszférában? A levegő azért válik melegebbé, mert a levegőmolekulák közvetlenül a Napból képesek energiát elnyelni.
Ezt a hőmérsékletváltozást mi is ki szeretnénk mérni, amikor majd felbocsátjuk mérőműszerünket az Európai Űrügynökség közreműködésévelegy egy ballonban. A kísérlet időpontja szeptember végén lesz Svédországban.
A múlt héten volt szerencsém részt venni egy ilyen témájú egyeztetésen, amiről a következő héten fogok beszámolni.
