A fogyatkozás valójában egy teljes holdfogyatkozás, de sajnos Magyarországról csak részben lesz megfigyelhető, mivel holdkeltekor a Hold már teljes mértékben az umbrában fog tartózkodni. Az idei év második holdfogyatkozása december 10-én, magyar idő szerint dél után kezdődik és este fog befejeződni. A Dunántúl délnyugati végében lakók pedig már egy, az árnyékból kibukkanó holddarabka keltét figyelhetik meg. A fogyatkozást teljes egészében Ázsia, Ausztrália, a Csendes-óceán és Alaszka lakói követhetik nyomon.
A félárnyék magyar idő szerint első érintése 12:33:32-kor következik be, és több mint egy óra kell, hogy elnyelje a holdkorongot. Az árnyék 13:45:42-kor jelenik meg égi kísérőnkön. A Hold a Föld árnyékát a déli széle közelében metszi, így elég hosszú idő, 1 óra 20 perc múlva, 15:06:16-kor következik be a totalitás fogyatkozás. Röpke ötven perc elteltével, 15:57:24-kor kezd kibukkanni a holdkorong az árnyékból, és 17:17:58-kor hagyja el azt. A félárnyék viszont csak 18:30:00-kor vonul el a Hold korongjáról. A totalitás 51 perc 8 másodperc hosszan tart. Az árnyék 3 óra 32 perc 17 másodperc hosszan időz a holdfelszínen, míg a félárnyék első és utolsó érintése között 5 óra 56 perc 28 másodperc telik majd el. Mivel nálunk csak négy óra után van sötét, ezért a fogyatkozásnak csak a végét követhetjük figyelemmel. A Hold most van a legtávolabb bolygónktól, amely miatt lassabban halad az égen, s ez a magyarázat arra, hogy miért is ilyen hosszú a teljes fogyatkozás. Ez viszont azt eredményezi, hogy a Hold északi fele sokkal vörösebbnek, sötétebbnek látszik, mint a világos déli, ami látványos színbeli eltéréseket okoz a holdkorong különböző területein.
Decemberben érkezik az év legaktívabb meteorraja is, a Geminidák. Ez az egyik legszebb és legaktívabb áramlat, aminek csak azért nincs nagyobb híre, mert maximuma a fagyos decemberi éjszakákra esik. A meteorraj december 7 és 17-e között jelentkezik, és idei maximumuk december 14-ére várható, amikor óránként akár 120 hullócsillagot is észlelhető. A megfigyelést nagyban befolyásolja az erős holdfény, így a halványabb hullócsillagokat még a fényszennyezéstől távoli helyekről se pillanthatjuk meg. A rajt 1862-ben fedezték fel először. A Jupiter perturbációs hatása miatt fordult be a raj bolygónk útjába, és a nem is oly távoli jövőben meg is szűnik majd ez a szerencsés együttállás. Addig azonban még sok szép Geminida maximumot láthatunk, hiszen felfedezése óta folyamatosan erősödik az aktivitás. A Geminidák egyébként rendkívül érdekes meteorraj. Míg a legtöbb meteoráram valamelyik üstökösből származik, addig a decemberben hozzánk érkező raj szülőanyja egy kisbolygó, a 3200 Phaethon nevű aszteroida. A másik érdekesség még a decemberi éjszakai égbolton a Garradd-üstökös, amely karácsony táján éri el a napközelséget és maximális fényességét, amely 7,5 magnitúdós fényességével az esti égbolt látványos égiteste lesz.
