Április 12. Nemzetközi Űrhajózási Nap. Ez a nap nemcsak Jurij Gagarin miatt emlékezetes, hanem harminc éve ezen a napon volt a Space Shuttle, a többször felhasználható űrhajó első repülése is.
1961. április 12-én a kazahsztáni Bajkonurban helyi idő szerint, 9 óra 8 perckor Jurij Alekszevics Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén történelmi útjára indult. Összesen 108 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd 10 óra 55 perckor Szaratov környékén leszállt. Ezzel bebizonyította, hogy megfelelő felszereléssel a világűrbeli viszonyok egy ember számára is túlélhetők. Az esemény hatalmas lendületet adott az űrtevékenységnek, amely a hidegháborús korszak versengése révén az amerikai holdraszállásban csúcsosodott ki, mindössze kilenc évvel később.
Pontosan 20 évvel rá, 1981. április 12-én indult útjára az első újfajta űrrepülőgép a világűrbe. Ez az űrhajó nem csak abban volt új, hogy néhány lemezt másképpen hajtottak meg valahol a belsejében, vagy kicseréltek benne egy-két műszerpanelt. Mindenben új volt, a benne rejlő alapgondolatban, a kialakításában, a kapacitásában, de még a meghajtásában is. Ez volt a Space Shuttle születésének pillanata. Az öt ilyen típusú űrsikló, a Columbia, a Challenger, a Discovery, az Atlantis és az Endeavour űrhajók harminc éves szolgálata alatt kitörölhetetlen hatással lettek a világra. Segítettek létrehozni a történelem legnagyobb űrállomását és a Hubble űrteleszkóp felvitelével forradalmasították a tudományt. A tudományos munkásságuk mellett az űrsiklók az embereket is összehozta. A korábban ellenfélnek számító országok ma már egymás űrhajóin cserélgetik a legénységet, hiszen a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban 15 állam működik együtt. A NASA ezen űrsiklókat ebben az évben folyamatosan küldi nyugdíjba és lassan visszatér a hordozórakéta orrára helyezett űrkapszulákhoz, amely a Szojuzokhoz hasonló.
Magyarország is aktívan részt vesz az űrkutatásban. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetben számos űrszondához fejlesztettek és fejlesztenek műszereket és egyéb részegységeket. Például a Központi Fizikai Kutatóintézetben készült a Farkas Bertalan által kipróbált és a Nemzetközi Űrállomáson a mai napig rendszerben lévő Pille névre hallgató személyi sugárdózis-mérő készülék is. A magyar űrhajóst a világűr meghódításában szerzett érdemeiért érdemrenddel tüntette ki Dmitrij Medvegyev orosz államfő a Nemzetközi Űrhajózási Nap 50. évfordulójának alkalmából.
1972 óta az űrhajósok felhagytak a csillagok felé vezető úttal és többnyire olyan alacsony pályán keringenek a Föld körül, mint akkoriban Gagarin. Igaz, sok minden megváltozott azóta. A kisméretű űrhajót nála százszor nehezebb űrállomás váltotta fel, a súlytalanságban eltöltött idő sokkal hosszabbra növekedett, mint amennyit Gagarin elviselt, az űrhajósok napjainkban nem egyedül, hanem csoportosan utaznak, és nem pusztán csak űrrepülnek, hanem különféle tudományos és műszaki feladatokat látnak el. Sőt, néhány gazdag űrturista már szórakozásból is befizetett űrutazásra, ami harminc-negyven éve még elképzelhetetlen lett volna.
