Már múlt héten beszámoltunk arról, hogy az esti égbolton akár szabad szemmel is látható a C/2009 R1 (McNaught) nevű üstökös az éjszakai égbolton. Aki feltekintett az felfigyelhetett egy csillagszerű, de picit másképpen viselkedő égi objektumra.
A fenti képen jól látható az üstökös kómája és a csóvája is. Mikor egy üstökös a Nap közelébe ér kómája és csóvája képződik. Mivel az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük pedig néhány kilométertől néhány tíz kilométerig is terjedhet. S mikor a Napközelbe ér egy, akkor az üstökösmagot érő napsugárzás hatására a megfagyott víz, gázok és más illékony anyagok párologni kezdenek és kiáramlanak a magból. A már korábban beléjük fagyott szilikátok, szulfidok és más szerves vegyületek részecskéit is magukkal viszik. Az így kiáramló por és gázok egy hatalmas, ritka légkört alkotnak az üstökös körül, melyet neveznek a csillagászatban kómának. A porrészecskék hamar elszakadnak a gáztól, és a napsugárzás nyomásának hatására egy óriási csóva alakul ki, amely a Nappal ellenkező irányba mutat.
A Robert McNaught által felfedezett C/2009 R1 üstököst 2009 július 20-án és azután még két augusztusi éjszakán is lefotózták, de akkor még csak kisbolygónak hitték. Majd a folyamatos megfigyelésének köszönhetően kiderült 2009. szeptember 9-re, hogy igazából nem is kisbolygó hanem egy üstökös. Az égitest a pályaszámítások alapján, most látogatott el először a Naprendszer belső részébe, s valószínűleg nem is fog visszatérni.
