A Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett tanyapályázat megvalósulási időszaka 2013 októberétől 2014. augusztus 31-ig tart. A 9 millió forinttal támogatott projekt keretében mintegy 65 Békés megyei településen készítettek felmérést, összesen 8470 tanyát kerestek fel. Ebből a Gyulai járás területén 1345, Gyulán 1288 külterületi épületet mértek fel. Az adatfelvétel során a tanyákat lefotózták, és GPS-koordinátáikat is lejegyezték.
A kutatás eddigi eredményeit a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nagytermében ismertették, a térségi fórumot dr. Erdész Ádám, az intézmény igazgatója nyitotta meg. A Békés megyei tanyavilág történetét felvázoló köszöntőből kiderült: a levéltárban őrzött iratokban a 18. században bukkannak fel először a külterületi szállások. A 19. század első felében gombamód szaporodtak a tanyák, ám fejlődésüket minden eszközzel igyekeztek visszafogni. A tanyásodás folyamata 1848-tól kezdve gyorsult fel igazán, ekkortól ugyanis a jobbágyok is saját földhöz juthattak. A Dél-Alföldre jellemző településszerkezet ugyancsak ebben az időszakban alakult ki. A tanyavilág felszámolása 1948 után a magángazdálkodás megszűnésével indult meg.
Dr. Nagy Gábor, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa elmondta: a jövőben olyan egységes külterületi adatbázist szeretnének létrehozni, amely az ország teljes tanyavilágát lefedi. A szakember szerint el kell felejteni azt a sztereotípiát, hogy a tanyán lakók egyúttal gazdálkodnak is. Mint megtudtuk, az értékesítésre termelők száma nem éri el az öt százalékot, és olyan tanya is akad, ahol egyáltalán nem foglalkoznak mezőgazdasággal. Azok, akik gazdálkodnak, zömmel saját fogyasztásra termelnek. Dr. Nagy Gábor úgy véli, a gazdálkodás visszaszorulásának az lehet az oka, hogy sokaknak nem sikerült földet szerezniük a tanyájuk közelében. A tendencia azonban változhat, hiszen az új földtörvénnyel az elővételi jog sorrendje is módosult.
A kutatóközpont tudományos főmunkatársa kiemelte: a tanyasi lakosság jelentős része nem tudja, hogy mikor épült a háza. A szakember hangsúlyozta: nem minden esetben hihetünk a statisztikáknak, hiszen az 1945 előtt épült tanyák közül sokat felújítottak, így azok nemegyszer komfortosabbak, mint a 80-as években felhúzott épületek. Érdekes adalék, hogy a Gyulai járásban a régebbi tanyák csaknem háromnegyedét felújították, és romos tanyából is viszonylag kevés található, számuk alig tizedét teszi ki a tanyaállománynak.
Miközben a megyében a rendszerváltást követő évtizedekben 16–19 százalékkal csökkent a külterületi épületek száma, a Gyulai járásban növekedés volt tapasztalható. Gyula több szempontból is unikálisnak számít a térségben, hiszen itt a külterületi népesség számával párhuzamosan a tanyák száma is növekszik, a város külterületén majdnem száz épületet húztak fel az elmúlt húsz évben. A kutatás vezetője szerint mindez azt mutatja, hogy a rendszerváltás után tanyát építők hosszú távra terveztek, lehetőséget láttak a földbérlésben. A Gyulai járásban várhatóan hosszú távon megmarad a tanyaállomány, hiszen itt a hobbitanyák mellett az állandóan lakott tanyák aránya is magas, és viszonylag kevés az olyan lakatlan tanya, amely semmiféle gazdasági funkcióval nem rendelkezik.
A infrastrukturális feltételekkel kapcsolatban dr. Nagy Gábor kiemelte: a járási tanyavilág villannyal és vízzel való ellátottsága viszonylag jónak mondható, a szilárd burkolatú úthálózat azonban sok helyen hiányzik. A térségben kevés olyan ingatlan akad, amely nincs ellátva elektromos árammal, ráadásul ezek jelentős részét nem lakják. A vezetékes vízhez a tanyák 35 százaléka jut hozzá, sokak fúrt kúttal rendelkeznek vagy távolabbi közkútról hordják a vizet.
A szakember újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy a kifejezetten rossz szociális helyzetben élő tanyasiak aránya településről településre változik, ezért általánosítani nem lehet. Az bizonyos, hogy a külterületeken nem jellemző a szegregáció, a tehetősebb és a kevésbé jómódú tanyatulajdonosok egyaránt megtalálhatók egy-egy népesebb tanyahálózaton belül.
