Az önkormányzat helyi kitüntetésekről szóló rendelete alapján évente egyszer adományozható Gyula Város Díszpolgára kitüntető cím. A kitüntetést március 15-én – az aradi ünnepi események miatt – Bognár Levente nem tudta átvenni a gyulai Városházán, ezért csak most kerülhetett sor az átadásra.
– Nagy megtiszteltetés, hogy átvehettem ezt a magas gyulai kitüntetést, sajnálom, hogy az aradi ünnepségek miatt nem lehettem itt március 15-én – mondta el köszöntőjében az aradi alpolgármester. Emlékeztetett Gyula és Arad több mint húsz esztendőre visszatekintő kapcsolatára, amely a Kézfogások elnevezésű rendezvénnyel vette kezdetét. Ezek a közös rendezvények közelebb hozták egymáshoz városunk polgárait, megtanultuk megbecsülni egymás kultúráját – mondta el Bognár Levente, aki szerint az Arad–Gyula-kapcsolat példaértékű a Kárpát-medencében.
– Szolgálatnak tekintettem ezt a munkát, azt kívánom magunknak, hogy ez a közös európai sors kedves legyen számunkra a határ mindkét oldalán. Köszönöm, hogy itt lehettem, ahogy húsz évvel ezelőtt is itt voltam. Jó ügyet szolgálunk, bízom benne, hogy ehhez a továbbiakban is lesz erőnk és energiánk – hangsúlyozta a díj átvételét követően az aradi városvezető. Az ünnepi aktus lezárásaként közös fotó készült a testület tagjaival.
A testületi munka érdemi része két új napirend felvételével, egy levételével, illetve a teljes napirendi javaslat elfogadásával vette kezdetét. A képviselők tanácskozását ezúttal is dr. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester vezette, a képviselők pedig az ülések csemegéjével, az interpellációkkal melegíthettek be.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) keze volt a leggyorsabb, ő kérdezhetett először. A városunk tisztaságáért és rendjéért többször és folyamatosan, s tegyük hozzá, többnyire okkal aggódó városatya, tavaszi csokorba vagy tekercsbe – kinek-kinek ízlése szerint – szedte közterületi észrevételeit. A belvárosban több elhanyagolt és kisebb „sérülés” vár megoldásra – fogalmazott a képviselő, aki nem csak a közelgő turistaszezon miatt kérte ezeknek a „sérüléseknek és sebeknek” a begyógyítását.
Megyeri Sándor, a polgármesteri hivatal osztályvezetője a Kapushíd burkolatának állapotával kapcsolatosan elmondta, hogy a balesetveszélyes részeket kijavítják. A teljes burkolat cseréjéhez, ami a szakemberek szerint nem lesz elkerülhető, 3–12 millió forintra lenne szükség, attól függően, hogy milyen műszaki megoldást választanak. Elhangzott, hogy a Kapushíd kritizált burkolatának köveit a Petőfi tér átépítésekkor nyerték vissza, az aszfaltút alól „bányászták” elő. Az újrahasznosítás akkor biztosan jó és költséghatékony ötletnek tűnhetett, sajnos sem az idő próbáját, sem annak vasfogát nem állták ki az ódon kőkockák.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatója azt ígérte meg a képviselőnek, hogy újabb szemeteskukákat helyeznek ki a kifogásolt területen, ami esetünkben az Élővíz-csatorna belvárosi részét jelenti. Bár az igazgató szerint nem a kukák mennyiségével van a baj. A lottózónál a hiányolt fát ősszel tudják pótolni. A Kapushíd „alatt” megépült és soha nem használt vendéglátóterasz már keményebb diónak látszik. A válasz végére a terasz neve is beugrott Daróczi Lászlónak. Amúgy 10 pontos tuti bukó kérdésként lehetne feladni azt kvízjátékokban. Fogadjunk, hogy a teremben ülők közül sem tudta volna senki megmondani, hogy az egykoron olyan kurtán-furtán megépült terasz milyen nevet is kapott keresztapjától. Törjék csak a fejüket, amíg leírom, hogy a soha nem használt terasz álaga elkezdett romlani. Nem Juhász-terasz volt annak a neve, ahogy polgármesterünk viccesen megnevezte az ülésen. A városvezető akaratán kívül elindított egy ötletparádét is azzal, hogy azt mondta: nyitottak vagyunk minden javaslatra a vendéglátóipari előkert hasznosításával kapcsolatosan. Nyilván ez nem nyereményjáték, mert azt nem mondták, de kíváncsian várjuk, hogy lesz-e valakinek egy épkézláb ötlete az újrahasznosításra. Amíg egyéb döntés nem születik, a közüzemi kft. tisztogathatja és álagában óvhatja a helyet. Végső esetben pedig marad a hely szanálása, amit egykoron Dózsa-terasznak neveztek el.
Azt nem tudjuk, hogy Durkó képviselőt mennyire nyugtatja meg, de felvetésének hatására kívül és belül is tisztább lesz az a retro bemutatóvitrin, amely a Béke sugárúti üzletsoron található.
Dr. Ökrös István (Fidesz), ahogyan olyan sokszor már, megint a tanyasi ingatlanokban élőkért emelt szót. A Szlányi és a Farkashalom környezetében lakók közlekedését segíthetné egy Gyula–Elek között megépülő kerékpárút. Egy másik tanyavilágban élők vezetékes ivóvizet adó nyomós kutat szeretnének.
A válaszokban elhangzott, a kerékpárút kivitelezése 420 millió forintba kerülne. Önerőből esélye sincs az önkormányzatnak a megépítésére, pályázati támogatásból valósulhatna meg a kívánt aszfaltút. Jó hír azonban, hogy a rendőrségi statisztikák szerint, a bicikliseket tekintve, nem balesetveszélyes ez az útszakasz. Az elmúlt öt évben egyetlen egy sajnálatos kerékpáros-baleset történt arrafelé.
Daróczi László sem szolgált ezúttal jó hírrel, nincs olyan ivóvízvezeték a tanyasi ingatlanok közelében, amelyre kút építhető. A legközelebbi csővezeték, amire csatlakoztatható lenne kút, két és fél kilométerre van. A szakember szerint több 10 millió forintba kerülne a hálózatépítés.
Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) örökzöld témája lett, de erről nem a képviselő tehet, s bízunk benne, hogy ettől rémálma sincs, a Vár utcai zugban épült apartman. A lassan hároméves történet végére azonban hamarosan pont kerülhet. A problémát továbbra is az az egy szál és ártatlan villanypózna jelenti, ami úgy van útban, hogy egy lépést sem tett semerre. Tudniillik, szó szerint ráépítették az apartmanházat. A felső szint egyik ablakából kézrátétellel vételezhető (lenne) villanyáram a Démásztól. Az önkormányzat addig nem adhat használatbavételi engedélyt az ingatlanra, amíg ez az állapot fennáll. A képviselő pedig addig nem tudja építeni az utat az utcában, amíg ott áll a villanyoszlop. A tulajdonos januárban megrendelte az áramszolgáltatótól a villanyvezeték átépítését. A megoldást az jelentheti, hogy a pózna eltűnik, a légkábel a földbe kerül, a képviselő rendezheti az utcaképet, az önkormányzat adhat fennmaradási engedélyt, s a felső szint ominózus ablakából minden veszély nélkül kiteheti a kezét majd bárki. Azt sajnos nem tudtuk meg, hogy a Démász mikor végzi el a megrendelt munkát.
A tájékoztatók között örömmel hallgattuk, hogy a gyulai önkormányzat működési hitel nélkül is tud működni. Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatójának írásos beszámolója is itt kapott helyet. A „Gyulai Várfürdő fejlesztése 2009” projektről büszkén és vidáman nyilatkozó Gajda Róbert (Fidesz) alpolgármester „nyomott” némi fricskát az egykori ballibes képviselőknek és fürdővezetőknek, akik szinte minden szinten ellenezték a gigaberuházást. Ezek a képviselők most nem tudták feleleveníteni félelmeiket, mert időközben kikoptak a városvezetésből. Az élet már csak ilyen bölcs, amit ad, azt el is veszi. Ami viszont tény, az AquaPalota felépítése eddig csupa jót hozott a várfürdőnek és városunknak. Számokban ez 96%-os vendégszám-emelkedést jelent mostanáig. Az AquaPalotába három hónap alatt egy gyulányi látogató, azaz több mint 30 ezer ember lépett be, hogy megmártózzon a medencék vízében.
A beszámolók között hallhattunk tűzoltóink munkájáról. A lánglovagokról messzemenő elismeréssel beszélt polgármesterünk. Természetesen a tűz is szóba került. Az igazi tűzoltó válasza egyszerű és lényegre törő volt: gyufával történő kaszálás, azaz, amit az állampolgárok le akarnak égetni, azt le is égetik. A viccet félre téve, Gyulán a jelentős tórendszert körülölelő nádasok jelentenek nagyobb veszélyt.
A fő napirendek első pontjára sokan beültek. Gyula Város Román Nemzetiségi Önkormányzata kezdeményezte, illetve határozatban indítvánnyal fordult Gyula Város Önkormányzatához, hogy a gyulai Románvárosi Óvoda fenntartói jogát adja át. A polgármester emlékeztette a jelen lévő képviselőket arra, hogy az előző ülésen arról döntöttek, az országos önkormányzat mellett a városi nemzetiségi önkormányzattal is elindítják az egyeztetéseket. A mostani döntéssel viszont arra hatalmazták fel dr. Görgényi Ernőt, hogy a jogszabályi előírások szerinti egyeztetéseket folytassa le, illetve megtörténjenek a szükséges véleményezések a döntés meghozatalához. A testület a rendelkezésre álló dokumentumok alapján határozhat a fenntartói jog átadásáról. Kíváncsian várjuk a folytatást!
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását segíti az önkormányzat azzal a támogatói szerződéssel, amelyet a START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kötött meg újra. Az önkormányzat 5 millió forint keretösszeget biztosít a nonprofit kft.-nek rezsiterhei csökkentésére.
A testület pillanatok alatt túllépett egy jóhiszemű ingatlancserén. A Gyulai Közművelődési és Vízimentő Egyesületnek biztosított cserehelyiséget a város. A csere tárgya a Béke sgt. 67. szám alatti ingatlan, a cserebérlemény pedig az Erkel tér 1. szám alatt található. A közfoglalkozatás bővítését szolgálta az ügylet, ami lehetőséget adott egy szociális varroda bővítésére, ami még több munkahelyet jelent és teremt Gyulán.
A Gyulai Közüzemi Kft. mint a gyulai parkolási rendszer üzemeltetője, újabb díjszedő helyekkel bővült. A várfürdő beruházás kapcsán a Part utcában, a Halász soron, a várkertben és a Pomucz utcában épült több mint 100 új parkolóhely. S ha már a helyi parkolásról kellett dönteni, szóba hozható „állapotba került”, bár az előterjesztéshez szorosan nem kapcsolódott, a kerékbilincsrendszer.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) képviselő véleménye szerint, s ezzel, mint kiderült, nem volt egyedül, láthatóbb jelzésekkel kellene felhívni a figyelmet a kerékbilincselésre. Végül is legyünk hálásak a képviselőnek, hiszen ha nem hozza szóba ezt a témát, akkor nem hangzik el a kissé náthás és emiatt rekedt hangú Daróczi László szájából az ülés legszebb mondata sem: nem ős, csotrogány Daciákra tesszük ki a kerékbilincseket. Hát igen, ezzel több dolgot sikerült egyszer megválaszolni az ügyvezetőnek, illetve akaratán kívül is rátapintott a gyulai turizmus egyik gyenge pontjára. Üzemeltetőként azonban jogosnak érezte ő is a felvetést, megvizsgálják, hogyan lehet még jobban felhívni a figyelmet arra: ha Gyulán nem fizetsz a parkolásért, annak bilincs lesz a vége! Természetesen a jogszabályoknak megfelelő helyen és módon eddig is jelezték és jelzik a kerékbilincs-használatot. Képviselői kérdésre elhangzott, hogy a kerékbilincs elrettentő hatása érzékelhető, egyszóval annak bevezetése igazán jó és hasznos döntés volt.
Zöld utat kapott a turistacsalogató Százéves (Reinhardt) cukrászda felújítása. Az ingatlan külső homlokzata szépül, illetve korszerű fűtési rendszert kap az épület 29 millió forintból. A „Gyula, Göndöcs-kert és környezetének integrált fejlesztése” című pályázat módosításával teremtenének forrást a kivitelezésre. Gyula város belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszeréről, valamint a városi szökőkutak 2014. évi üzemeltetési és beruházási munkáiról is beszélgettek röviden a képviselők, akik pénzt is megszavaztak erre a célra.
Eljöhet végre a hatékony külterületi vízgazdálkodás ideje is. Ehhez központi jogszabály-módosítás kellett. A jövőben a vízügyi igazgatóság kezében összpontosulhatnak a fő vízgyűjtők. Az „egygazdás” csatornarendszer a korábbi „többgazdás” modellel szemben hatékonyabb és rendezettebb munkát ígér. A gyulai önkormányzatnak tizenöt kiemelt főcsatornája van, ezt szeretné átadni a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak.
A képviselő-testület igazán jól döntött, amikor rábólintott az iskolatej-szerződésre. Ez azt jelenti, hogy az új tanévben is hetente három alkalommal kapnak friss és egészséges tejterméket a gyulai nebulók az önkormányzati iskolákban. Ami legjobb ebben a konstrukcióban, hogy sem a szülőknek, sem az önkormányzatnak nem kerül pénzbe, az állam bácsi állja a cechet. Az ülés végére is maradt két jó hír: a polgármesteri hivatal „visszafoglalhat” egy irodányi területet a járástól, illetve a „Lila suliban” is épülhet műfüves pálya, ha nyer az önkormányzata pályázata.
