A "kinti világ" még mindig megbabonázza, érdekli, foglalkoztatja és elbűvöli az emberek többségét. Ezért idén úja megrendezik országszerte a csillagászat napját. A csillagászat napja mozgó ünnep, amely holdfázishoz igazodik, és általában az első negyedhez legközelebbi szombatra esik. Magyarországon 2009-ben, a csillagászat nemzetközi éve alkalmából honosodott meg igazán, ilyenkor a nagyobb obszervatóriumok előadássorozatokat és távcsöves bemutatókat is szoktak szervezni.
Idén a csillagászat napja május 10-re esik, Gyulához talán Szeged a legközelebbi színhely, ahová ekkor ellátogathatunk. Szegeden előadások, mobilplanetárium, távcsöves bemutatók és ajándékok várják az érdeklődőket, és a városi panorámát is meg lehet nézni távcsövekkel a Szent István téren és az Öreghölgy víztorony tetejéről. A részletes programról ezen az oldalon lehet tájékozódni.
A csillagászat sokak számára még mindig megfoghatatlan és misztikus, amelynek egyik oka talán az lehet, hogy csak a XX. század közepétől kezdett igazán rohamosan fejlődni. A csillagászat napja remek alkalom arra, hogy a laikusok egy kicsit betekintést nyerjenek és közelebb kerüljenek ehhez a csodás világhoz. A csillagászat valójában a földönkívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozik. A régi időkből fennmaradt írásos csillagászati megfigyeléseket tartalmazó dokumentumokból tudjuk, hogy a csillagászat az egyik legrégebb óta fejlődő természettudomány.
Kezdetekben minden kultúra megpróbálta értelmezni az égen elhelyezkedő fényes pontok sokaságát, és a különböző égi jelenségeket. A babilóniaiak különböző táblázatokban pontosan rögzítették az égi eseményeket, a bolygók mozgását, s ezek az adatok mai tudósok számára még mindig fontosak. Az egyiptomiak a naptárkészítésben és a csillagászati geodéziában értek el jelentős eredményeket. A kínaiak viszont nem törekedtek egységes csillagászati rendszer kiépítésére, hanem inkább nagyobb eseményeket jegyeztek fel, mint például a nóvák, üstökösök és fogyatkozások.
De mért is fontosak ezek a régi feljegyzések a számítógépek és az elektronikus mérőeszközök korában? Mit tud a mai fizikus, csillagász, tudós felhasználni az évszázadokkal, évezredekkel ezelőtti égbolt megfigyelésekből? A válasz roppant kézenfekvő, hiszen egyes csillagászati jelenségek csak egyszeriek, ezért kiértékelésükhöz csak az egykori megfigyelésekre támaszkodhatunk. De azok a mérési sorozatok is nagyon értékesek, amelyek akár több száz évre visszamenőleg fennmaradtak, hiszen azokból olyan változások is kimutathatók, amelyek csak évszázadok alatt mutatkoznak meg, vagy évszázados periódusúak. Érdekes tanulság az is, hogy a régen csodának vagy szörnyűségnek tartott rejtélyes égi eseményeket a mai tudásunkkal már egy jól ismert csillagászati jelenséggel tudjuk magyarázni. A napjainkban folyó kutatásokra, megfigyelésekre és új felismeréseinkre pedig a jövő tudósai fognak támaszkodni, ahogyan most mi tesszük a régiekkel.
A csillagászat egyik másik nagy érdekessége, hogy még mindig fontosak az amatőrök megfigyelései, hiszen többször is segítették már a hivatásos csillagászokat a rövid ideig tartó jelenségek felfedezésében és megfigyelésében. Sokszor találkozom olyan esettel, hogy a csillagászatot összekötik az asztrológiával, pedig ezek nagyon is távol állnak egymástól. Igaz, hogy a csillagászatnak és az asztrológiának közös történeti gyökerei vannak, de módszerüket tekintve mégis külön utakon járnak.
Bíztatok minden érdeklődőt, aki teheti, menjen el május 10-én Szegedre, és ha bármilyen kérdésük van a csillagászattal kapcsolatosan, merjék feltenni őket, hiszen ezeken a rendezvényeken közelebb kerülhetnek hozzánk a távoli világok!
