2014. csillagászati eseményekben nem igazán bővelkedik, de az évenként megjelenő meteorrajok ez évben sem hagynak majd minket cserben. Már csak azért is érdemes a csillagászat másik oldalát is megszemlélni. Ellátogathatunk obszervatóriumokba, ahol a szakemberek rendszeresen távcsöves bemutatókat tartanak a nagyközönség számára, és közben kérdéseinkre is szívesen válaszolnak.
Nincs az az ember, akit ne nyűgözne le egy gyönyörű csillagos égbolt látványa. Ilyenkor akarva akaratlanul is szárnya kel a fantáziánk, hogy eltöprengjünk a világmindenségen, és benne a saját helyünkön. A csillagászatot egyre több embert műveli, több tízezer szakember és több millió amatőr csillagász van szerte a világon, melyek kölcsönösen egymást segítik tudásukkal és megfigyeléseikkel. S hogyan lehet ennek a rabjává válni? Erre a legegyszerűbben úgy kaphatunk választ, ha legalább egyszer belenézünk egy távcsőbe. Szinte karnyújtásra lehet látni benne a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter sávjait és holdjait, a Göncölszekér rúdjának kettős csillagát, az üstökösöket és mindenek előtt olyan részletgazdagon láthatjuk a Hold krátereit, mint ha csak a Holdon lennénk.
S hogy hol kerülhetünk közvetlenül kapcsolatba a távcsövekkel? Magyarországon az elmúlt években egyre több tudományos élménypark épült, melyek szerepe a természettudományok közöttük a csillagászat népszerűsítése, amelyben nem csak ezek az épületek veszik ki a szerepüket, hanem a kutatóintézetek is. Ha egy ilyen túrára adjuk a fejünket, 100 km-es körzetben biztos találunk egy olyan helyet, ahol részünk lehet egy ilyen csodában. Gyulához talán a legközelebbi hely a Szegeden található, Egyetemi Füvészkertben lévő csillagászati obszervatórium, ahol minden péntek este sok szeretettel várják a érdeklődőket a csillagászok.
Sokszor szembesülök azzal, hogy sokan el sem tudják képzelni, mivel is foglalkozik igazán egy csillagász. Egyfajta misztikumként tekintenek a szakmánkra. Talán valahol az is egy kicsit, hiszen olyan dolgokat vizsgálunk, amelyek elképesztően messze vannak, és még mindig lehet találni olyan dolgokat, amelyek kicsit átformálhatják az eddig ismert világképünket. A Naprendszer bolygóit mára sokkal részletesebben ismerjük az odalátogató űrszondáknak köszönhetően, a csillagok belső működését és fejlődését le tudjuk írni matematikai módszerekkel, távoli galaxisok távolságát mérjük, szondákat indítunk a Marsra és a Holdra, és ki tudjuk számítani a világegyetem nagyon korai időszakában uralkodott viszonyokat is. Új objektumokat fedezünk fel a Naprendszerben, a Galaxisunkban vagy azon túl, emellett teljesen új típusú objektumokat is: pulzárokat, kvazárokat és fekete lyukakat. Ezen a területen a megfigyelések, az elemzések, a megértések és az elmélkedések csodálatosan megférnek egymás mellett. Egyes csillagászok megfigyeléseket, mások viszont elméleti kutatásokat végeznek, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, ezáltal ismereteink egyre bővülnek a világegyetem kialakulásáról, fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. Röviden úgy fogalmaznék: kutatjuk az Univerzumot.
Ha netán valaki kedvet kap arra, hogy ellátogasson, akár egy hétvégi kirándulás vagy nyaralás egyik programjaként egy obszervatóriumba, ezen az oldalon különböző szűrésekkel lehet kiválasztani a megfelelőt. A távcsöves bemutatók mellett a szakemberek a kérdéseinkre is szívesen válaszolnak. Úgyhogy nem kell kímélni őket!
