Idén szabad szemmel két üstökös látványában is gyönyörködhetünk majd. Az egyiket, a PANSTARRS-üstököst 2011-ben fedezték fel a potenciálisan veszélyes földközeli objektumokra vadászó Pan-STARRS program kutatói. A Pan-STARRS projektben egy 1,8 méter átmérőjű teleszkóppal pásztázzák az eget, amely a Hawaii-szigeteken található 3000 méteres Haleakala csúcson működik. Fő feladatuk, hogy minden éjszaka a Földet potenciálisan fenyegető kisbolygók és üstökösök után kutassanak. Havonta az égbolt egyhatod részét szisztematikusan feltérképezik és lefotózzák, melyet a teleszkópra rögzített 1,4 gigapixeles digitális kamera segítségével végeznek el. Természetesen egyéb eredményekkel is jár ez a projekt, hiszen a felvételek segítségével új szupernóvákat, kvazárokat és csillagokat is felfedeznek. Az óriás méretű kamera minden éjjel ötszáznál is több felvételt készít, ami körülbelül ezer DVD adatmennyiséget jelent. A képeket ezután átvizsgálják, méghozzá úgy hogy összehasonlítják az azonos területekről készült új felvételeket a korábban készültekkel. Így olyan objektumok után kutatnak, amelyek elmozdultak, mint például az üstökösök vagy a kisbolygók, vagy változtatták a fényességüket, mint például a szupernóvák. Az üstökösöket általában a felfedezőjükről szokták elnevezik, de mivel ebben az esetben egy egész csapat közös munkájának eredményéről volt szó, ezért kapta a projekt nevét az üstökös. Jelenleg úgy tűnik, hogy a PANSTARRS-üstökös 2013 április 3-án lesz felfedezhető mintegy 2,5 fokra az Androméda galaxistól, és az előre jelzett fényessége alapján szabad szemmel is lehet majd látni.
Az év második felében a PANSTARRS látványát minden térenjóval túl fogja szárnyalni az ISON-üstökösé. A tavaly szeptember 21-én felfedezett üstökös idén novemberben minden idők legfényesebb üstököse lesz, fényessége elérheti, sőt meg is haladhatja a teliholdét. Valójában novembertől égészen 2014 januárjáig lehet látni szabad szemmel. Az ISON nagy fényességet annak köszönheti, hogy 2013 november 28-án rendkívüli mértékben, mintegy 1,2 millió km-re megközelíti központi csillagunk látszó felszínét, a fotoszférát. Ekkor azonban csak a nappali égen fog látszani, ami persze igen különleges esemény lesz, hiszen az elmúlt száz évben csak háromszor fordult elő, hogy szabad szemmel is látható üstökös jelent meg a nappali égen. Ezzel a fényességgel pedig biztosan bekerül az emberiség történetének öt legfényesebb üstökösei közé.
A legnagyobb napközelség idején, november 28-a előtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén, ekkor várhatóan a fej fényessége a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után a Földhöz fog közelíteni, amelynek csúcsát 2013 decemberének végén éri majd el, körülbelül 65 millió kilométerre közelít meg bennünket. Ekkor merőlegesen látunk majd rá, ami annyit jelent, hogy mintegy 120-130-szor hosszabb lesz a csóvája, mint a telihold szélessége, vagyis szinte a fél éjszakai égboltot átöleli majd.
Tehát 2013-ban életünk egyik legszebb csillagászati látványossága vár ránk, amelyben ezúttal biztosan részünk lesz, hiszen hónapokig folyamatosan tiszta égboltot prognosztizáltak.
