Aláírta az együttműködési megállapodást a Harruckern–Wenkcheim– Almásy-kastély restaurálása és fenntartható használata érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Gyula Város Önkormányzata február 15-én. Az eseményen az örökségvédelmi hivatal elnöke, dr. Tamási Judit és dr. Görgényi Ernő polgármester tartott sajtótájékoztatót. Elhangzott, hogy a kastély a nemzeti vagyon része, nemzetgazdasági szempontból kiemelt műemlékek jegyzékében szerepel, azaz nem adható ki állami tulajdonból, vagyonkezelésbe azonban adható, ami a napokban meg is történt.
A gyulai vár szomszédságában, műemléki jelentőségű területen jelenleg üresen álló, s évek óta pusztuló, egyedi védettségű kastély egyaránt fontos a város és a nemzeti örökség szempontjából. Gyula Város Önkormányzata úgy látja, hogy a kulturális örökség szakszerű megőrzését elősegítheti és garantálhatja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részvétele a felújítás előkészítésében és megvalósításában. Ugyanakkor a KÖH lényegesnek tartja, hogy támogassa a várost a kastély méltó hasznosítására irányuló erőfeszítéseiben, és saját eszközeivel segítse az épület szakszerű helyreállítását. E gondolatok jegyében született a megállapodás, amelynek értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Gyula városa együttműködik a kastélyépület történetének feltárása és a hasznosítási terv jogerős engedélyeztetése érdekében.
– Tekintettel arra, hogy a kastély-helyreállítás pénzügyi forrásának megteremtéséhez elengedhetetlen európai uniós pályázati forrás bevonása – az örökségvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével – mindkét fél szem előtt tartja a helyreállítást szolgáló pályázati kiírás feltételeit. A közös munka során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elkészíti az épület teljes tudományos dokumentációját. Összegyűjti és kiértékeli az eddigi kutatási eredményeket. Kiértékeli a kutatások során feltárt képi és írásos forrásokat, s ezek körét tovább bővíti. Helyiségenként értékleltárt készít, elvégzi és dokumentálja az épületrégészeti kutatásokat (helyszíni falkutatás és az épülethez kapcsolódó régészeti kutatás, falképkutatás). Összefoglaló építéstörténeti és történeti periodizációt készít. S helyreállítási javaslatot tesz a már elfogadott hasznosítási program részleteinek pontosítására. Mindemellett a KÖH vállalja a város által elkészíttetett megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyezés alatt álló tervek összevetését a kutatási eredményekkel; és a végső program kialakítására irányuló konzultációt, valamint a kivitelezés alatti teljes kutatói művezetést. A város a fentiek érdekében vállalja a helyszíni kutatás feltételeinek biztosítását, a helyszín hozzáférhetővé tételét, a technikai feltételek – világítás, a falak vizsgálatához állványzat, esetenként más eszköz, valamint a régészeti kutatásokhoz megfelelő fizikai segéderő – megteremtését. Rendelkezésre bocsátja a kutatáshoz szükséges – a Földes és Társai Építész Iroda által készített –, tulajdonában lévő építészeti felméréseket, lehetősége szerint támogatja a forráskutatásokat – ismertette az elkövetkező munkálatokat dr. Tamási Judit.
Dr. Görgényi Ernő kifejtette, mintegy húszéves meddő próbálkozást követően sikerült áttörést elérni, hiszen ennyi ideje próbálja a városvezetés a kastély épületének valamilyen formájú hasznosítási jogát megszerezni.
– Örülök, hogy itt találkozhatunk a gyulai várban, ugyanis 2005-ben átadták a felújított gótikus várat. A vár kiváló mintaként szolgál arra, hogy igenis érdemes ezeket a műemlékeket felújítani, turisztikai célok szolgálatába állítani, mert önfenntartó módon tudnak működni abban az esetben, ha egy turisztikai központban valósulnak meg a rekonstrukciók. Hála Istennek, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mellett kiváló partnernek bizonyult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is, hiszen a kastély az ő tulajdona. A vár felújítása kiváló mintául szolgál a kastélyprojekthez, ugyanis 2001-ben írta alá a város és a Nemzeti Vagyonkezelő azt a szerződést, amely alapján elindult a vár felújítása. Akkor Dancs László volt Gyula város polgármestere, viszont ugyanúgy dr. Molnár Zoltán volt a MNV Zrt. vezérigazgató- helyettese – akkor még Kincstári Vagyonigazgatóság – írta alá a szerződést. Ő szerencsére személyes tapasztalatai alapján látta, hogy Gyulán igenis érdemes műemlékeket felújítani, mert az egy sikertörténet lehet – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő.
Az áttörés megtörtént, az önkormányzat megkötötte a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, a város megkapta a vagyonkezelői jogot, ezáltal a város felújíthatja az épületet. Egy koncepció elkészítése után Gyula Város Önkormányzata úgy döntött, hogy kulturális közösségi célú felújításba kezd.
