Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gyerekparadicsom lesz az alispáni lakból
Az önkormányzat pályázatairól szóló tájékoztató ismertetésekor az ülést vezető Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból 300 millió forintot nyert el a város, a támogatásból „családbarát gyerekparadicsomot” hoznak létre a Szent Miklós parkban található volt alispáni lakban. A városvezető kiemelte, a létesítmény a helyieknek és a városba érkező turistáknak is kikapcsolódási lehetőséget nyújt majd.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ambrus György a Gyulakonyha élén
Ambrus Györgyöt nevezte ki a képviselő-testület a Gyulakonyha Élelmezési, Kereskedelmi és Szolgáltató NKft. ügyvezetőjévé, megbízatása július 1-jétől egy évre szól.
A polgármester felidézte: a jelenlegi ügyvezető, Csáki Béláné 37 év után nyugdíjba vonul, ezért az önkormányzat pályázatot írt ki a cég ügyvezetői feladatainak ellátására.
A városvezető közölte, a posztra négyen pályáztak: Szokai Imre, Vrbovszki András, Elek Csaba Imre és Ambrus György, valamennyien megfeleltek a kiírásnak.
Az ülésen a képviselők egyenként szavaztak a jelöltekről, Ambrus Györgyöt 12 igen szavazattal választották ügyvezetőnek. Az olimpiai aranyérmes, Venesz-díjas mesterszakács a magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakács alelnöke és a Békés Megyei Culinary Team alapítványának elnöke. Pályázatában kiemelte: 30 éves közétkeztetési múlttal rendelkezik, jelenleg a Pándy Kálmán tagkórház élelmezési osztályának vezetője. Ezt a beosztását továbbra is megtartja.
Az új ügyvezetőt eredetileg öt évre választották volna meg, a megbízatás idejét azonban egy évre módosította a grémium Kónya István (Fidesz) javaslatára. Az alpolgármester rámutatott, a Gyulakonyha hamarosan új telephelyre, a volt relégyár épületébe költözik, amivel a lehetőségei is kibővülnek. Emiatt a cégvezetőnek új koncepciót kell majd kidolgoznia – tette hozzá.
Az ülésen a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatói posztjáról is döntés született, a képviselők Dézsi Jánost bízták újabb öt évre, 2026. június 30-ig. Az igazgató egyedül pályázott a kiírásra.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A rendőrség, a határőrség és a polgárőrség is beszámolt az elmúlt évéről
A tanácskozáson több beszámoló is napirenden szerepelt. A grémium a Gyulai Rendőrkapitányság, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség és a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület által benyújtott szakmai anyagot is egyhangúlag szavazta meg.
Kolysza Zoltán, a Gyulai Rendőrkapitányság vezetője közölte: tavaly 321 bűncselekmény történt Gyulán, ez 26 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Kiemelte: a kapitányság nyomozáseredményességi mutatója 2020-ban 80 százalékos volt, ami 6,8 százalékkal jobb, mint 2019-ben.
A kapitány beszámolójából kiderül: tavaly a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 131-ről 104-re, a kiemelt bűncselekmények száma 242-ről 141-re csökkent 2019-hez képest. A kapitányság illetékességi területén egy emberölés történt, az elkövetőt egy órán belül elfogták.
A rendőr alezredes arról is beszélt, hogy 2020-ban 50 személyi sérüléssel járó baleset történt az illetékességi területükön, ez 11-gyel kevesebb, mint az azt megelőző évben. Elmondta: a legtöbb balesett Gyula belvárosában történt; a leginkább érintett utcákban, a Béke sugárúton, az Eötvös utcában, az Ajtóssy utcában, a Csabai úton, a Szent István úton, a Temesvári úton, a Vértanúk útján és a Karácsonyi János utcában fokozott ellenőrzést tartottak.
Wéber Csaba, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség vezetője közölte: tiltott határátlépést 143-an követtek el 2020-ban, közülük 99-en az illetékességi területükön található zöldhatáron próbáltak meg bejutni az országba. Ez statisztikailag 518,8 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest, amikor 16-an lépték át illegálisan az államhatárt – tette hozzá. Elmondta, a legtöbb elkövető szír, afgán és indiai állampolgárnak vallotta magát.
A kirendeltségvezető arról is beszámolt, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett határátlépési szigorítások következtében jelentősen csökkent a személyforgalom a gyulai közúti határátkelőhelyen. A járműforgalom 51,5 százalékkal esett vissza 2019-hez képest, a tehergépjármű-forgalom viszont 4,2 százalékkal emelkedett.
A rendőr alezredes arra is kitért, hogy a járványhelyzet miatt tavaly márciusban bezárták a dénesmajori ideiglenes határátkelőhelyet, idén június 26-án azonban újra megnyitják a forgalom előtt.
Varga Koritár Attila megyei rendőrfőkapitány kiemelte: a Gyulai Rendőrkapitányság és a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség a koronavírus-járvány ellenére is az elvárt színvonalon látta el feladatát.
Kóti Dániel, a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület elnöke kifejtette: az egyesület tagjai tavaly 1590 órát voltak szolgálatban, továbbá 2038 órát teljesítettek a rendőrséggel és a határrendészettel közösen. Emellett 24 órás telefonos ügyeletet is tartottak, ami összesen 8760 munkaórát tett ki. Az elnök arra is kitért, hogy a tanyaprogramba is bekapcsolódtak, heti rendszerességgel látogatják a külterületeken élő embereket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Eladnák a Megyeház utcai ingatlant
Az ülésen arról is döntés született, hogy pályázat útján értékesíti az önkormányzat Megyeház utca 3. szám alatt található, 329 négyzetméter területű társasházát. A képviselő-testület a kikiáltási árat az értékbecslő véleménye alapján 80 millió forintban határozta meg. Az ingatlant a pályázati feltételeknek megfelelő, legmagasabb vételárat kínáló pályázónak adják el, több vételi ajánlat esetén pedig versenytárgyaláson értékesítik azt.
Görgényi Ernő kifejtette, a rossz műszaki állapotú társasházban hétből öt lakást nem tudnak kiadni. Hozzátette: az épület felújítása több tízmillió forintba kerülne, de nincs forrás a felújítására. Elmondta, az ingatlanra ajánlat érkezett. Amennyiben sikerül értékesíteni, a vételárat önkormányzati lakások felújítására és vásárlására fordítják.
A határozati javaslatot 12 igennel, egyhangúlag fogadta el a grémium.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emelkednek a jövedelemhatárok
Ugyancsak egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendelet módosítását. A grémium több támogatás esetében is felemelte a jövedelemhatárt, és egy új támogatást is bevezetett.
A városvezető a rendelettervezet ismertetésekor kifejtette: a gyermekszegénység elleni küzdelem az önkormányzat egyik fontos célkitűzése, ezért rendszeresen felülvizsgálják a települési támogatásokról szóló szabályozást.
A testület döntése értelmében a lakhatási támogatás esetében a jövedelemhatár ezentúl az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 százaléka, azaz 99 750 forint. A támogatás mértékének alsó határát 2500 forintról 4000 forintra emelte a grémium.
A közétkeztetési támogatásnál a jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 százaléka, 85 500 forint lesz.
A gyógyszertámogatás esetében a jövedelemhatár 71 250 forintról 85 500 emelkedett. A rendszeres gyógyszertámogatást ezentúl azok is igényelhetik, akiknek a jövedelmükhöz képest magas a gyógyszerköltségük, és ez veszélyezteti a létbiztonságukat. A támogatás, amely egy évre adható, akkor állapítható meg, ha a jövedelem nem haladja meg a 71 250 forintot, és az orvosilag indokolt, rendszeresen használt gyógyszerek értéke eléri a 15 000 forintot.
A hátrányos helyzetű gyermekek gondozásának költségeihez való hozzájárulásnál a jövedelemhatár 85 500 forintról 99 200 forintra nőtt. A képviselő-testület emellett arról is döntött, hogy az iskoláztatási támogatást az óvodai évkezdésre is kiterjeszti.
A gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás esetében a jövedelemhatár 185 250 forintról 199 500 forintra emelkedett, a támogatás mértéke pedig 30 000 forintról 50 000 forintra nőtt.
A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló települési támogatásnál a jövedelemhatárt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200, illetve 300 százalékában határozták meg.
A képviselő-testület az évente kétszer nyújtható kiegészítő támogatást is bevezette. Ez év közben – pénzbeli vagy természetbeni ellátásként – hivatalból adható a támogatásban részesülőknek, amennyiben a költségvetés fedezetet biztosít rá.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
7,9 milliárd érkezhet a Gyulai járásba
A Gyulai járás települései is bekerülnek a fürdőváros kibővített integrált településfejlesztési stratégiájába, amely meghatározza, milyen fejlesztések valósulhatnak meg a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban. A szakmai anyag felülvizsgálatáról szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a grémium.
Kónya István az előterjesztés ismertetésekor beszámolt róla, hogy a Békés megyei önkormányzat közgyűlése a napokban fogadta el a térségi integrált programot. Kiemelte, a TOP Plusz program keretében 86,3 milliárd forint érkezhet a megyébe, ami 26 milliárd forinttal több, mint a 2014–20-as uniós pénzügyi ciklusban lehívható összeg.
Jelezte: újdonság lesz, hogy a kilenc megyei járásból kettőben, a Békéscsabaiban és a Gyulaiban a járásszékhelyek koordinálják majd a többi település fejlesztéseit.
Elmondta, a forrásokat a lakosságszám arányában osztják majd el. A Gyulai járásra 7,9 milliárd forint juthat, ami több mint a duplája az előző költségvetési ciklusban rendelkezésre álló összegnek. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a fürdőváros 6 milliárd forint támogatást hívhat le, és reményeik szerint visszahulló források is rendelkezésre állnak majd.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megújulhatnak a külterületi utak
Külterületi utak fejlesztésére pályázik a gyulai önkormányzat a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. A támogatás mértéke legfeljebb 300 millió forint, a támogatásintenzitás 95 százalékos.
Görgényi Ernő elmondta: kizárólag önkormányzati tulajdonú külterületi utak felújítására, építésére lehet pályázni.
A támogatásból az Uhrin János utcában négy méter széles, 970 méter hosszú aszfaltozott utat építenének, a Seregély utca külterületi szakaszán pedig három méter széles, 500 méter hosszú útalapot készítenének. Az Ottlakai dűlőn három méter széles, 1600 méter hosszú, a Bicerei kertekhez vezető dűlőn három méter széles, 900 méter hosszú, a Pósteleki úton, az Y elágazás jobb oldalán három méter széles, 1100 méter hosszú útalap készülne.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az utcazenészeknek az Erkel Ferenc NKft. ügyvezetője adhat ajánlást
A képviselő-testület több ponton is módosította a közterület-használatról szóló önkormányzat rendeletet. Ennek értelmében a szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek tulajdonosai kötelesek tisztán tartani az előttük lévő járdaszakaszt, illetve a járda és az úttest közötti terület, és a hóeltakarításról is gondoskodniuk kell. A módosított rendelet azt is kimondja, hogy a turisztikai főszezonban gyakran látható fiákereknek és lovas fogatoknak esztétikusnak kell lenniük, és rendelkezniük kell az ürüléket felfogó és a közterület tisztítására alkalmas eszközökkel. Az is bekerült a rendeletbe, hogy utcazenélésre vonatkozó közterület-használati engedélyt az kaphat, aki rendelkezik az Erkel Ferenc NKft. ügyvezetőjének szakmai ajánlásával. Az önkormányzat azt is előírja, hogy kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó közterület-használati engedély legfeljebb 90 napra adható, és csak akkor, ha az árusítóhely az úttól, a járdától, a kerékpárúttól legalább két méter távolságra van, és e védőtávolság a vásárlók, illetve a parkoló autók számára is biztosítható.
