Jankovics Marcell és Csomós Éva
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Nagy öröm és különösen fontos könyvekről beszélgetni ma, a vizuális információk korában, amikor olyan mértékben zúdulnak ránk a képi tartalmak, hogy nem biztos, hogy minden esetben képesek vagyunk lépést tartani a bennük lévő szimbólumok értelmezésével és összefüggéseik megértésével. Most azonban olyan könyvek kapcsán beszélgetünk, amelyek a képekről, szimbólumokról, ezáltal történelmi, vallási, kulturális gyökereinkről szólnak – vezette fel a közel másfél órás estet június 9-én a könyvtár Simonyi-olvasótermében összegyűlt közönségnek Csomós Éva újságíró, a rendezvény házigazdája.
A 18 órakor kezdődő, Kultúra egy életen át címet viselő beszélgetés alapját Jankovics Marcell tavaly megjelent három könyve (a Kisszeben Keresztelő Szent János temploma, Képes bibliai történetek, A vizuális nevelésről című), valamint az épp aznap forgalomba kerülő (Nagyőr Szent Anna-temploma) és egy, még megjelenés alatt álló munkája (Sebestyén Gyula Gesta Hungarónuma) adta, melyek kapcsán a sokoldalú művész érdekes történetekben mesélt szerteágazó életművébe tartozó tevékenységei tapasztalatairól, bepillantást engedett a rajzfilmkészítés kulisszatitkaiba, valamint a mindennapjainkban jelenlévő szimbólumok fontosságára is kitért.
A vizuális nevelésről címmel tavaly megjelent könyve kapcsán Jankovics Marcell kifejtette, mennyire jelentős a mindannyiunkban meglévő vizuális látásmód, melynek fejlesztése már egészen kisgyermekkorban az oktatás feladata volna, hiszen szerepe a matematikában, a zenében, a nyelvtantanulásban, eleve a kreativitásban és az emberi kapcsolatok alakításában is elhanyagolhatatlan fontosságú. Ennek apropóján felvázolta a jelenlegi állapotokat, és hangsúlyozta a változtatás fontosságát. Ugyanakkor a kultúra területén lévő szemléletváltás fontosságára is felhívta a figyelmet, mely kapcsán írásaiban már korábban is kifejtette elveit, a pontos tennivalók megnevezésével. A közvetlen modorú és nyíltan fogalmazó művész számos példával támasztotta alá nézeteit, közönsége elégedettségére.
A többek között a Gusztáv, a társas lény (1965), a János vitéz (1973), a Magyar népmesék sorozat (1977), a Fehérlófia (1982), az Ének a csodaszarvasról (2002), Az ember tragédiája (2011) animációs filmek alkotójáról talán csak kevesen tudják, hogy számos szakmai elismerése közt szerepel, hogy a Sisyphus című rövidfilmjét 1974-ben Oscar-díjra jelölték. A Küzdők című alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat, a 2009-es Leonardo da Vinci-díj átvételénél pedig rajzfilm kategóriában elsőként képviselte magyar filmesként az országot. Szakmai életútja azonban megannyi buktatóval volt dúsított, így inkább alkotásai belső folyamatairól, a mese, a film és az álom összefüggéseiről beszélt, melynek tapasztalatait egy korábbi könyvében szintén papírra vetette.
Aznap jelent meg a Nagyőr Szent Anna-temploma című képes album, mely a felvidék gótikus templomait bemutató sorozat tagja, és amelynek képi anyagát Méry Gábor fotóművész képei adják, művészettörténeti értékeit pedig Jankovics Marcell mutatja be történeti, kulturális, vallási térbe helyezve. A szerző az előkészítő és kutatói munkálatokról is beszámolt, illetve arról is képet adott, miként fedez fel egy-egy új képzettársítást a vallási szimbólumok között.
Az érdekes beszélgetés során Sebestyén Gyula Gesta Hungarónum című verses eposzának illusztrálási munkálataira is kitért, végezetül pedig a most folyamatban lévő filmes, illusztrátori és szerzői munkáiról is beszámolt, majd készséggel dedikálta műveit.
