Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Felidézték a trianoni eseményeket a gyulai székely kapunál

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. HÍREK • 2016. június 03. 23:12
Felidézték a trianoni eseményeket a gyulai székely kapunál
Gajda Róbert: azért emlékezünk, hogy ne merüljön feledésbe a kilencvenhat évvel ezelőtti békediktátum tragédiája
Megemlékezést tartottak a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Csigakertben, a székely kapunál, az eseményt Gyula Város Önkormányzata és az Október 23. Alapítvány szervezte. A helyszínen a Himnusz eléneklése után Gajda Róbert, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy az országgyűlés törvénybe foglalta az egységes magyar nemzetnek az államhatárok feletti összetartozását és június 4-ét, a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját nevezte meg a nemzeti összetartozás emléknapjaként.
____Eredeti-GYHRCSD_016.JPG

Megemlékezés a gyulai székelykapunál 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

– Ezen a napon azzal a céllal emlékezünk, hogy a kilencvenhat évvel ezelőtti békediktátum tragédiája ne merüljön feledésbe, és minden magyar emberben erősödjön az a kívánság, hogy saját nemzetét teljes egységében lássa. A Magyarország számára kötelező békeszerződést 1920. június 4-én Franciaországban, a Versailles melletti Trianon-palotában írták alá. Tekinthetjük ez békeparancsnak is, hiszen a szerződést előkészítő tárgyalásokon az országunk nem képviseltethette magát. A cél az volt, hogy erős államszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnjön. Még 1916-ban Szerbiának Délvidéket, Romániának erdélyi és tiszántúli területeket ígértek. Nem meglepő tehát, hogy 1919 tavaszán már minden Magyarországra vonatkozó kérdést eldöntöttek Versailles-ban – fejtette ki Gajda Róbert

Gajda Róbert

– A büntetés igazságtalanság leginkább az bizonyítja, hogy országunk területéből még a háborúban vesztes Ausztria is kapott egy tekintélyes darabot. A gazdaságot tekintve Magyarország ekkor elveszítette művelhető földterületinek ötvenhét százalékát, szarvasmarha-állományának hatvanöt százalékát, lóállományának ötvenhat százalékát, összes sóbányáját és vasúti vonalainak is több mint a felét, amelyektől egy ország jóléte függhet. Az új határvonalak magyar családok százezreit szakították szét, ennek a rendelkezésnek Gyula lakói is elszenvedték a következményeit, amikor 1920-ban a város határtelepüléssé vált. Itt is előfordulhatott, hogy családok egy része román fennhatóság alá került. A város gazdasági körülményei is negatívan változtak, amikor elveszítette fontos kereskedelmi partnereit, például Aradot és Nagyszalontát – hangzott el a beszédben.

A kormánymegbízott beszéde után a Calliope Színjátszó Kör adott műsort Voltunk a szíve, lettünk a fonákja címmel, majd a római katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház képviselői tartottak beszédet, és szólították közös imádkozásra az egybegyűlteket. A székely himnusz eléneklése után az esemény zárásaként virágokat és mécseseket helyeztek el a megjelentek a székely kapu tövénél.

 

____Eredeti-GYHRCSD_031.JPG

A történelmi egyházak képviselői közösen imádkoztak

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)