Kiss László és a könyv
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
A kötet ötletével az Athenaeum gyulai származású főszerkesztője, Szabó Tibor Benjámin kereste meg Farkas Zoltánt, aki a felkínált nevek közül Kiss Lászlót választotta ki. Az író 1996 óta kíséri figyelemmel a zenekar pályafutását, mint kifejtette: valóban éli az Ektomorfot. Az együttes frontemberével két évvel ezelőtt, Az Olvasás Éjszakáján találkozott először személyesen, a fesztivál budapesti helyszínén közösen léptek fel egy rendhagyó, zenés-videós felolvasóesten.
Mint megtudtuk, a közös kötet műfaja adta magát, Farkas Zoltán élete ugyanis valóban regényes, ahogy Kiss László fogalmaz, elágazásokban és főleg buktatókban gazdag. A szerző szerint a biográfia motivációs könyvnek is tekinthető, hiszen az Ektomorf énekes-gitárosa gyakorlatilag a semmiből küzdötte fel magát a csúcsra, ma már a műfaj legnagyobbjai működnek közre albumain, és világhírű erősítő- és gitárcégek támogatják. Nem véletlen tehát, hogy a kötet borítóján az a négykilós, 1,5 millió forintot érő nyolchúros tankgitár látható a sivatag közepén ülő Farkas Zoltán kezében, amelyet az ESP cég kifejezetten az ő kérésére készített el.
Kiss László azt mesélte, a könyv alapkoncepciója az volt, hogy megmutassa, hogyan jutott el a zenész a magyar ugarból az amerikai sivatagba. A szöveg Farkas Zoltán egyes szám első személyű elbeszélésén alapul, de a regényben a szereplők is szóhoz jutnak. Az író elmondta: az Outcast szövegszervező eljárása attól válik egyedivé, hogy a családtagok, a zenésztársak vagy a haverok közbeszólásai szerves részei a könyvnek, amelyben fejezetről fejezetre haladva bontakozik ki a történet. Miközben előrehaladunk benne, súlyos témák kerülnek terítékre: a zenész beszél gyermekének elvesztéséről, pánikbetegségéről, az ápolóként megtapasztalt emberi szenvedésről és az előítéletességről. A regény címe – ami annyit tesz: kitaszított – ez utóbbit állítja középpontba. Farkas Zoltánnál azonban ez a kirekesztettségérzés nem csupán cigány származásával van összefüggésben, ahogy könyvében olvasható: „Mindennapos tapasztalatom, hogy elég egy piercing, néhány tetoválás, a hosszú sötét haj, bármi, ami egy közösség ízlése szerint extrém, és máris kinéznek.”
A regényben több gyulai szereplő is feltűnik, többek között Szabó Tibi, a Magna Cum Laude gitárosa, Boncza Tibi, a Magna Cum Laude roadja, Menyhért „Csiga” Csaba basszusgitáros és Kurta Ferenc, a zenekar alkalmi sofőrje. A kötetből az is kiderül, Farkas Zoltán szakmunkástanulóként két balhés évet töltött el a fürdővárosban. A település és az iskola nem nőtt a szívéhez, utólag rájött: nem volt a húsipariba való. Kukár István kollégiumi nevelőtanárként ismerte meg a zenészt, kommentárjában így vallott az azóta világhírnévre szert tett Farkas Zoltánról: „pici, törékeny gyerek volt, a 106-os szobában lakott, az emelet végében. Folyton a kezében volt a gitár, és pengetett, este nem lehetett rábírni, hogy elaludjon, reggel meg épp ezért nem lehetett kiverni az ágyból”.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt a közös munka, Kiss László lakonikusan csak annyit mondott: „jó kaland volt”. A szerző hozzátette, a féléves közös projektből anekdotikus, szórakoztató könyv született, ami reményeik szerint nemsokára angolul is megjelenik.
Az Ektomorf novemberben harmincállomásos Európa-turnéra indult, de az együttes frontemberének szerencsére a kötet bemutatására is maradt ideje. Farkas Zoltán és Kiss László december 15-én 19 órától mesél a könyvről a Gyulai Várszínház kamaratermében, az esten közreműködik Csomós Lajos, a Békéscsabai Jókai Színház művésze, a házigazda dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere lesz.
