Koszuge Dzsunicsit a gyulai városháza dísztermében fogadták
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A küldöttséget a városházán fogadta dr. Görgényi Ernő polgármester, aki köszöntőjében emlékeztetett rá: Gyulán immár másodjára rendeznek japán napot. Mint fogalmazott, a találkozó lehetőséget ad arra, hogy a két ország kultúrája közelebb kerüljön egymáshoz.
– A hatalmas földrajzi távolság ellenére is vannak olyan univerzális értékek, amelyek mindkét kultúrában megjelennek, ilyen a nyitottság, az érdeklődés, a hagyományok, a tradíciók és a történelmi múlt tisztelete. Ezek olyan értékek, amelyekre lehet és érdemes alapozni – fejtette ki a városvezető, hozzátéve, hogy a gyulai rendezvény akár partnervárosi kapcsolat kiindulópontjául is szolgálhat.
Koszuge Dzsunicsi: a magyarok közül sokan érdeklődnek Japán és annak kultúrája iránt
Koszuge Dzsunicsi első benyomásairól beszámolva elmondta: Gyula a kultúra és a tudományok terén is gazdag település. A rendkívüli, meghatalmazott nagykövet kiemelte: a magyarországi japán rendezvényeken azt tapasztalta, a magyarok közül sokan érdeklődnek országa és annak kultúrája iránt.
Petróczki Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója úgy fogalmazott: Japán és Magyarország kapcsolata a kölcsönös tiszteleten alapul, hiszen a két nép sok karaktervonásában hasonlít egymáshoz.
– A diplomáciai kapcsolatok 1867-ben, a kiegyezés után új életre keltek, de valójában csak a rendszerváltás után élénkültek fel igazán. Ez a kapcsolat már nem csupán a diplomáciára szorítkozik, kulturális és gazdasági együttműködés is kialakult a két ország között – emlékeztetett a főigazgató.
Petróczki Zoltán hangsúlyozta: az egymáshoz való közeledés a Békés megyében élőknek is hasznos lehet. A főigazgató hozzáfűzte: a két állam közti együttműködés bővítéséhez a térség megújuló energiaforrásainak hasznosítása és a megyében előállított mezőgazdasági termékek, élelmiszerek értékesítése is alapjául szolgálhat.
Fodor György, a MAPON Gyulai Magyar–Japán Kulturális Egyesület elnöke beszédében történelmi jelentőségű eseménynek nevezte a találkozót. Mint mondta, Gyulán ilyen magas szintű japán diplomáciai látogatásra Japán nyugati nyitása, 1968 óta nem került sor.
– A japán kultúra magyarországi és a magyar kultúra Japánban történő népszerűsítése érdekében egyesületünk, jelképesen, kétszer 12 pontban fogalmazta meg vállalásait – fejtette ki, majd hozzátette, a szervezet továbbra is alapfeladatának tekinti a két ország közötti kapcsolat megerősítését. Az elnök kitért rá, hogy az államok közötti viszonyt az oktatás, a kultúra, a harcművészet, a zene, a gasztronómia és a kertépítészet területére is sikerült kiterjeszteniük.
– Célunk, hogy Békés megye, ezen belül Gyula, büszkén megmutathassa értékeit, hungarikumait, jellegzetes tájelemeit, a magyar történelemben és kultúrtörténetben betöltött jelentős szerepét – hangsúlyozta. Fodor György azt is elmondta: a gyulai japán napon idén is változatos zenei, harcművészeti, kulturális és gasztronómiai programokon vehetnek részt az érdeklődők.
A jelenlévők a tanabata alkalmából bambuszágakra aggatták fel kívánságaikat
Dr. Vihar Judit, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke kiemelte: a találkozó egy nevezetes japán ünnep, a tanabata idejére esik, ezt ugyanis minden évben a hetedik hónap hetedik napján tartják a japánok. Ilyenkor szokás, hogy az emberek papírcédulára írják kívánságaikat, és annak reményében, hogy vágyaik teljesülnek, bambuszágra aggatják fel azokat.
A hagyományokat követve a jelenlévők is elhelyezték a kívánságaikat tartalmazó cetliket a teremben felállított bambuszokra. A rendezvényen az Implom iskola Kränzlein énekegyüttese japán népdallal lepte meg a delegációt.
