a megye védőnőit a gyulai vigadóban köszöntötték
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő történeti áttekintőjében az elmúlt száz évben lezajlott változásokat vette sorra. A szakember elmondta: a századfordulón a szegény, paraszti családoknál magas volt a csecsemőhalandóság, előfordult, hogy a 30 százalékot is elérte. A probléma megoldására hívták életre 1908-ban az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesületet, amely az Országos Stefánia Szövetség elődjének tekinthető.
Az 1915. június 13-án Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével létrehozott szervezet Európában egyedülálló rendszert dolgozott ki: a magyar védőnők házhoz jártak. A kétéves, bentlakásos, ingyenes képzést 1925-ben vezették be, ekkor már a rizikófaktorok kiszűrése vált az elsődleges feladattá.
A Zöldkeresztes Egészségvédelem a fertőző betegségek elleni küzdelmet és a közegészségügyi állapotok javítását tűzte ki célul, különösen a falvakban élők egészségügyi helyzetét igyekeztek jobbá tenni. A szolgálatot 1945-ben államosították.
Kotroczóné Antal Teréz: Békés megye mind a 75 településén működik védőnői szolgálat
Kotroczóné Antal Teréz kiemelte: a megye mind a 75 településén működik védőnői szolgálat, ezek fenntartói jelenleg az önkormányzatok. A szakember hozzátette: ma a szakma elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.
Petróczki Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntőjében a magyar népegészségügy kulcsszereplőinek nevezte a védőnőket. Emlékeztetett rá: a hungarikumnak számító védőnői szolgálat 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, idén pedig az Országgyűlés a 100. évforduló alkalmából a magyar védőnők napjává nyilvánította június 13-át.
Kónya István alpolgármester felidézte: Gyulán 1922 februárjában alakult meg az anya- és csecsemővédő szövetség gyulai fiókja, amely működését Gyulavárira és a pósteleki majorra is kiterjesztette. A szervezet védnöke gróf Almásy Dénesné, elnöke dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, igazgatója dr. Széll Imre volt.
Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke beszédében úgy fogalmazott: míg száz esztendővel ezelőtt az egészségügyi tudatlanság felszámolása és a csecsemőhalandóság visszaszorítása volt a szolgálat legfontosabb feladata, addig a 21. században a családok szétszakadása, a nemzedékek együttélésének megszűnése állítja kihívás elé a védőnőket.
A centenáriumi ünnepségen Csüllögné Nemes Bernadett gyulai területi védőnő is oklevelet vehetett át
Az ünnepségen védőnői munkája elismeréseként oklevelet vehetett át Zoltánné Sajti Krisztina (Békéscsaba), Bencsikné Hudák Ilona (Köröstarcsa), Boda Ferencné (Dévaványa), Fabóné Terhes Csilla (Csabacsűd), Csüllögné Nemes Bernadett (Gyula), Erősné Egri Katalin (Okány), Hegyi Imréné Erdei Katalin (Szeghalom), Mórocz Ildikó (Csanádapáca), Pappné Gazsi Anna (Domegyház) és Orovecz Ildikó (Orosháza).
– Számomra a védőnői munka hivatás. Kiemelten fontosnak tartom a szoptatás támogatását, de a várandósokkal való kapcsolattartást és a csecsemőgondozást is szívügyemnek tekintem – fejtette ki lapunk kérdésére Csüllögné Nemes Bernadett. A gyulai, területi védőnő elmondta: a védőnői méhnyakszűrő mintaprogram új feladat elé állítja az abban részt vevő szakembereket.
– Az elméleti és gyakorlati képzést követően a védőnők saját körzetükben maguk is elvégezhetik a méhnyakszűrést – ismertette a részleteket Csüllögné Nemes Bernadett, aki szintén bekapcsolódott a programba. A szakembert a gyulai védőnői tanácsadóban lehet felkeresni a szűréssel kapcsolatban.
