Izgalmas eszmecserének lehettünk fültanúi Szabó Andrea pedagógiai szakpszichológus és Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus közös pedagógus csoportfoglalkozásán a Gyulai Ifjúsági Központban. A GYIK és a Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület által szervezett programsorozat első alkalmán a szülővel való helyes és hatékony kommunikációról, valamint az ezzel kapcsolatos nehéz helyzetek kezeléséről társaloghattunk a szakemberekkel.
Bár a foglalkozás családias körben telt, ez mégsem vett vissza annak értékéből. A lélekorvosok rendkívül érdekfeszítő kérdésköröket vetettek fel, miközben sokszor olyan tudnivalókat osztottak meg velünk, amelyeket talán korábban nem is tartottunk olyan fontosnak. Az egyik ilyen volt a szülő és pedagógus közötti tegeződés kérdése, melyet Szabó Andrea hozott fel mindjárt az elején. Mint kifejtette, ha a pedagógus felajánlja a szülőnek a tegeződést, utóbbi onnantól kezdve már nem szakemberként, hanem csupán ismerősként tekint a nevelőre, és másképp fogadja majd a tanácsokat.
Szicsek Margit a diskurzus során arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusnak ügyelnie kell, hogy ne legyen a fejében egy előtörténet, vagyis mindenféle pletykát, korábban hallott történetet félretéve végezze munkáját, és így kommunikáljon a szülőkkel. A szakember azt is megjegyezte, hogy a pedagógusokat szintén titoktartás köti, ezért nem szabadna hazavinniük, esetleg másokkal megbeszélniük a munkahelyükön történt eseteket.
A beszélgetés közben elmerenghettünk a pozitív visszajelzések jelentőségén is. Hiszen mi, emberek hajlamosak vagyunk hangot adni a negatív megjegyzéseknek, ellenkező esetben azonban ritkán dicsérjük meg embertársunkat, hiszen evidensnek tartjuk, hogy helyesen végzi a munkáját, remekül neveli gyermekét, jól teljesít az iskolában, vagy megfelelően kezel egy konfliktushelyzetet. Mint azt Szabó Andrea és Szicsek Margit is hangsúlyozták, efféle pozitív visszajelzésekre a szülőknek is szüksége van, és erre a pedagógusoknak figyelni kell, hiszen ez a gyermek érdekét is szolgálja.
Az összejövetel egyik kiemelt pontjában a „kommunikáció határait feszegettük”. Arról beszélgettünk, hogy a pedagógus és szülő közötti párbeszéd során ki kell jelölni bizonyos kereteket, melyekhez később is mindkét félnek tartania kell magát. Ehhez kapcsolódik egyébként a korábban említett tegeződés kérdése is. A pedagógusnak azonban olyan esetekben is ragaszkodnia kell ezekhez a határokhoz, amikor egy anyuka épp vásárlás közben a piacon, vagy hétvégén az utcán, esetleg késő este telefonon szeretne vele megtárgyalni egy problémát. Ez ugyanis – bizonyos kirívó eseteket kivéve – nem ajánlott, hiszen az efféle rögtönzött megbeszélések után a pedagógus szabadidejében is tovább dolgozik majd az elhangzottakkal – nem beszélve arról, hogy a piacon a tanárok és az óvónénik is csak magánemberekként sétálgatnak az árusok között.
