– Mikor kimondjuk Arany János nevét és mellette Erkel Ferencét, megvalósul a nemzeti összetartozás – kezdte beszédét a nagyszalontai polgármester. Török László úgy fogalmazott: a nemzet fájának gyökerét számos kártevő emészti, ezek közül az egyik a trianoni diktátum. A városvezető párhuzamot vont a pusztában negyven évig bolyongó zsidó nép és a magyarság között.
– A negyven évnyi bolyongás valamire megtanította a zsidó népet, nekünk is tanulnunk kell a bolyongásunkból. Lehet, hogy utunkon mi is építettünk bálványokat, de azt hiszem, visszatértünk a helyes kerékvágásba. A december 5-i bálványunkat leromboltuk – mondta Török László, utalva a kettős állampolgárságról szóló, 2004-es népszavazásra. A polgármester egyúttal köszönetet mondott Gajda Róbertnek és dr. Kovács Józsefnek, amiért országgyűlési képviselőként megszavazták azt, hogy „az országgyűlés visszaemelje a határon túli magyarokat a magyar nemzet keblére”.
– Amikor a múltról beszélünk, nem tehetjük meg, hogy nem nézünk előre – fejtette ki a városvezető, hozzátéve, hogy Magyarország jó úton halad az ígéret földje felé. – Amikor jövőt építünk, a család, a haza és Isten jegyében kell megfogalmaznunk önmagunkat – hangsúlyozta.
Az Erkel Ferenc Vegyes Kar műsora után Fazakas Levente római katolikus káplán, dr. Oláh Jenőné református lelkész, valamint Matuz József baptista lelkipásztor mondott áldást, és osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. A gyulai önkormányzat és az Október 23. Alapítvány által szervezett megemlékezés végén a jelenlévők a székely kapu tövénél helyezték el virágaikat és mécseseiket.
