Közösségben készítettek komposztot a gyulavári kastélykertben
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Elméletben és gyakorlatban is megtanulhatták a vasárnapi összejövetel részvevői, hogyan kell egyszerűen és olcsón előállítani a kertjeinkben nélkülözhetetlen vegyszermentes, minőségi trágyát. Ebben elsősorban Bonyhádiné Pásztor Enikő volt a segítségükre, aki bevezetésként minden részletre kiterjedő átfogó előadást tartott a témáról.
A Gyulai Ehető Közösségi Kert koordinátora a hasznos tudnivalókat saját tapasztalataival támasztotta alá, hisz néhány évvel ezelőtt a Közös Pont Egyesület kezdeményezésére közösségi kertet hoztak létre Gyulán, amely mára már egy nagyon jól működő, fiatalokat és idősebbeket összekovácsoló kisebb hálózattá nőtte ki magát. Mint mondta, Békésen és Békéscsabán is létrehoztak ilyen jellegű kerteket, és folyamatosan tartják a kapcsolatot azokkal az idősebb személyekkel, akik még nagyon sok bevált praktikával tudják eredményesebbé tenni a munkájukat.
A Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott program célja eredetileg is az volt, hogy az érdeklődőket megtanítsa arra, hogyan termeljenek saját fogyasztásukra egészséges zöldségeket és gyümölcsöket. Az induláskor még csak 19 tagú baráti társaság első alkalommal komposztálót épített és domboságyást alakított ki a Törökzugban megvásárolt 1045 nm-es magánkertben, majd ezt egyre több tartalommal és élettel töltötte meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Bonyhádiné Pásztor Enikő kifejtette azt is, hogy projektjükbe olyanokat is bevontak, akik rendelkeznek kerttel, de nyitottak voltak az együttműködésre, és olyanokat is megszólítottak, akiknek nincs még egy tenyérnyi földjük sem, de szerettek volna kertészkedni. Őket így egy nagyszerű lehetőséghez juttatták. Noha a csoport összetétele eléggé dinamikus, változó, mert a kilépő tagok helyére újjak lépnek be, a kitartó mag összetartó erejű. Jelenleg olyan idősebb személyeket keresnek, akik szívesen bekapcsolódnának ökoszemléletű munkájukba.
A GYEKK koordinátora a társegyesületeikről is említést tett, és külön kiemelte a törökzugi óvodát, ahol az intézmény udvarán fűszernövényeket ültettek.
A komposztálásról elhangzott: fontos lenne mindenkinek tudnia, hogy amennyiben a háztáji szerves hulladékot nem a kukába dobjuk, hanem összegyűjtjük a kerti komposztkeretbe, akkor 8–12 hónap alatt illatos és hasznos komposztföldet kapunk. Vigyázni kell persze arra, mit dobunk bele ebbe a keretbe.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A mulcsozással kapcsolatban is kaptunk tippeket, egyet megemlítünk. A fűnyírás után keletkezett nyesedéket, ha jót akarunk magunknak, terítsük a fák vagy a bokrok tövére és a zöldségnövények sorközébe, akár 10 centiméter vastag rétegben. A növényi részek ugyanis hamar be fogják indítani a felületi komposztálást.
A számos jó tanács után az egybegyűltek nekiláttak a gyakorlati teendőknek. A kastély kertjéből összeszedték a komposztálásra szánt anyagot és raklapból megalkották a komposztkeretet, hogy a halom ne hulljon szét. Az önzetlen szorgoskodást kötetlen beszélgetés, pogácsázás és ismerkedés követte.
Akik kíváncsiak arra, mi tesz jót a kertjüknek és az egészségünknek, miként a legjobb eljárni a termesztés során, kövessék figyelemmel a Zöld Szívek Köre egyesület programjait, csatlakozzanak a részvevőkhöz. A szervezésben ezúttal a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány és a Gyulai Ehető Közösségi Kert is részt vett.
