Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Érdekességeket villant fel Mogyoróssy János életéből és munkásságából a Mogyoróssy János Városi Könyvtár szeptember 8-án, az alapítás 150. évfordulójának napján nyíló legújabb időszaki kiállítása, amely ingyenesen lesz megtekinthető. Pénteken és szombaton félévre szóló ingyenes beiratkozáshoz biztosít alkalmat a városi intézmény.
Kevesen tudják, hogy Mogyoróssy János, a gyulai múzeum letéteményese és az első jelentősebb helyi könyvadományozó érdeklődése mennyire szerteágazó volt. Vannak például feljegyzései arról, hogyan készíthető tűzijáték, milyen magyar elnevezéseket adott a latin nyelvű gyümölcsöknek, de a koleráról is többször írt. Mindezeket a kor szokása szerint a kalendáriumába jegyezte be, s a könyvtár helytörténeti felelősének köszönhetően szeptember 8-tól néhányuk bekerül egy időszaki kiállításba.
Nagy Évától, a tárlat rendezőjétől megtudtuk, a válogatás az intézmény könyvgyűjteményére épül, és két részből fog állni. Az egyikben Mogyoróssy Jánosnak a már említett kalendáriumokban olvasható feljegyzései lesznek megtekinthetők: ezek a magánélettől a gazdasági ügyek intézésén át a technikai újdonságok készítéséig mindarra kitérnek, ami éppen érdekelte, és amelyben elmélyedt.
A kiállítás másik része a könyvadományozáshoz kapcsolódik, és olyan kulcsszavak mentén fog haladni, mint a vásárlás, az ajándék, a cserebere. Ám afelől is tájékoztat majd, milyen megjelöléssel illette Mogyoróssy János a saját könyveit: címerrel, címeraláírással, dátummal, szárazbélyegzővel, viaszbélyegzővel vagy piros monogrammal.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
– Szösszeneteket mutatunk be arról, mit hogyan csinált, érdekességek az életéből, a munkásságából, amelyekkel a későbbiekben jó lenne elmélyültebben foglalkozni – mondta megkeresésünkre Nagy Éva, aki egyébként lapunknak is munkatársa. A könyvtáros úgy véli, Mogyoróssy János tevékenységét mindmáig csak elnagyoltan ismerjük. A gyümölcskertészkedésével például még senki sem foglalkozott aprólékosan. Azzal sem, hogy rengeteg bérlője és földterülete volt, tanyákkal, lovakkal, hatalmas gazdasággal rendelkezett és törődött. Nagy Éva úgy tudja, igazán aktív nyugdíjazása után lett. És bár manapság sokat bíráljuk, a maga korában előremutatóan cselekedett, és nem csupán elméletileg áldozott a kultúrára, hanem gyakorlatilag is.
Leltárkönyve szerint az 1868. évi adomány, amely megalapozta a Dél-Alföld első közkönyvtárát, 844 kötetszámra tehető, de ebben az ismétlődések is benne vannak. Az sem mellékes talán, hogy az összegzésben az irat is kötetnek számít. Az első adományozás, amely évekkel korábban történt, a háromszáz tételt haladta meg valamivel, ám az akkori példányok mára sajnos elkallódtak, elvesztek.
A gyulai könyvtár névadója, Mogyoróssy János iskolai tanulmányait szülővárosában, Aradon, Temesváron, Egerben és Nagyváradon végezte. Gyulára jogi diplomával tért vissza, s 1828-ban Wenckheim Ferenc gróf titkára, majd 1832 végén az uradalom gazdatisztje lett, 1846-ban pedig számtartóvá nevezték ki, s megbízták a főúri család levéltárának a gondozásával is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Nagy hatással volt rá a gyulai vár omladozó látványa, s miközben szorgalmasan gyűjtögette a földből előkerített régiségeket, a könyvtárát is gyarapította. Első művét, a Gyula hajdan és most történeti és statisztikai vázlatokban címűt 1858-ban jelentette meg az első gyulai nyomda közreműködésével.
63 éves volt, amikor 1868-ban végre elhatározta, javít a helyi viszonyokon, és régiségekből, valamint könyvekből álló gyűjteményét a leendő római katolikus gimnáziumnak ajándékozza, illetve felajánlja Gyula város közönségének nyilvános használatra, „örök időkre visszavonhatatlanul”.
A betűrendes főleltár alapján az iskolában elhelyezett kollekció hivatalos átvétele 1969. augusztus 31-én történt meg. Ekkor 439 könyvet, illetve kéziratot helyeztek el 844 kötetben. A helyiség azonban hamarosan szűknek bizonyult. Hogy a múzeum ne vesszen el, Mogyoróssy régészeti egyletet próbált létrehozni, majd ásatások kezdeményezésével igyekezett a közfigyelmet felébreszteni, eredménytelenül. Végül gyűjtést indított Haan Antal Itáliában élő festőművész antikvitásainak megvételére, s a sajátját is felajánlotta egy lényegesebbnek tűnő megyei múzeum megalapításához. A vármegye közgyűlése 1874. február 9-én bólintott rá Mogyoróssy ötletére.
A Göndöcs-kertben felépült múzeum 1895. évi ünnepélyes megnyitását sajnos már nem érhette meg. A könyvtár 1908-ig működött az épületben, és csak 1969-ben vette fel alapítója nevét.
