Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Valódi kuriózum nyitotta meg péntek este a Minden Magyarok XXIV. Nemzetközi Néptáncfesztiváljának első gálaműsorát a tószínpadon. Távoli nyelvrokonaink, az észtek mutattak be gyulai közönségüknek egy balti táncot, amely számunkra leginkább csak a filmekből lehet ismert. A Folk Dance Group Oh ja Ah 2007-ben Viljandi városában alakult meg kevert tánccsoportként, ami azt jelenti, hogy két régebbi együttes összeolvadásából jött létre.
A csehországi Javorník Brno együttes 1950 óta járja a világot, hatvan tagja van és két zenekara. 1965-ben elnyerték a Legjobb hazai táncegyüttes címet. Az úgynevezett utazó dallamoknak és népi motívumoknak köszönhetően zenéjükben és műsoruk egészében számos olyan elemet is felismerhettünk, amely a magyar folklórban is megtalálható.
A leglátványosabb jelmezekben az indiaiak léptek fel, megjelenésükkel azonnal le is nyűgözték a nézősereget. A Raaga Cultural Group of Performing Art 2008 óra ápolja a népi hagyományokat, repertoárjába több tájegység értékeit sikerült beépítenie. A gyulai színpadon egy nagyon dinamikus, harci elemekkel tarkított produkciót láthattunk tőlük. Kicsit sajnáltuk, hogy a hölgyeknek nem fejezhettük ki tetszésünket, mivel a műsorszám végén nem tértek vissza férfitársaik oldalán a pódiumra.
A mexikói Ballet Folklórico Guijarro huszonöt éve lép fel rendszeresen fesztiválokon. Facebook-oldalukról megtudtuk, remekül érzik magukat Magyarországon. Gyulai szereplésük előtt Mezőkövesden, Tardon, Egerben, Jászberényben és Székesfehérváron nyerték el a nagyérdemű szimpátiáját. Bejegyzéseikből kiderül az is, hogy a felszolgált magyar menükkel különösképpen meg vannak elégedve. Gyulán a publikum volt nagyon megelégedve életvidám mutatványukkal.
Külföldi együttesként mutatkozott be ezúttal a szamosújvári Dansatorii de pe Somes (A Szamos táncosai) együttes is, amelynek eredete a múltba vész, de a jelenben teljesedik ki. Nálunk erdélyi román táncot jártak pávatollas fejdíszekben és kézzel hímzett mellénykékben. Karrierjük azt igazolja, mára szomszédaink is felismerték, hogy gazdag folklórkincsük kiváló nagykövetük lehet a nagyvilágban. És mivel a gyulai szereti a minőséget, megmutattuk, hogy nincsenek előítéleteink, és ellenszenvet sem viseltetünk senki iránt. Ennek megfelelően a szamosiakat is szépen megünnepeltük.
A pénteki gála első részét a törökök zárták le, akik nem hoztak magukkal zenészeket, csak modernizált gépmuzsikát, ami sokat rontott az egyébként jól betanult, változatos és pörgős előadásuk esztétikai színvonalán. A Sis Genclik Ve Spor Kulubu Dernegi névre hallgató isztambuli csoport 2005-ben lépett fel először, és épp annyira monumentális, mint maga az ország, ahonnan érkezett: 453 tagja és több jelentős díja van. És bár elődeik eléggé megkeserítették felmenőink mindennapjait, velük sem tudtuk ezt éreztetni a fesztiválon. A gyulaiak belájkolták a török csillogást.
A meghívottakkal együtt a szünetben sajnos a nézők közül is sokan elmentek, a fellépők azonban kitartottak, így a hazai vendégek bemutatkozását a gyulai Harruckern együttes nyitotta meg. Táncukat a Fesztiválzenekar kísérte. Másodikként a bácskossuthfalvi Cimborák jártak el egy szilágyságit, amely pontosan behatárolta számunkra, hogy a bihari, a szatmári, a kolozsi és a mezőségi kultúrkör egyaránt hatott erre a tájegységre. Őket a csepeli Vadrózsák Cavinton nevű szenior csoportja váltotta fel füzesi renddel. A Zoboraljai Hagyományőrzők az új kenyérhez fűződő felföldi népszokásukat elevenítették fel nagyon hitelesen, archaikus pazar viseletekben és saját forrásokra hagyatkozva. Érdemes megjegyezni, hogy a népzene első gyűjtőinek ez a vidék volt a paradicsoma, beleértve Kodály Zoltánt is.
A méhkeréki hagyományőrzők is egy régi anyag feldolgozásával jelentkeztek. Joc című összehangolt munkájukat Patyi Zoltán koreográfiája tette átütőbb erejűvé. Az eleki románok picit rövidebbre fogták ezúttal, de az önigazolási vágy az ő esetükben is kiváltotta a közönség éljenzését. Legényesükben szinte az összes férfitáncos szólistaként is megnyilvánult. Emellett nem csupán a tüzes vérmérsékletüket, hanem rajongótáborukat is elhozták a rendezvényre.
Az egyik legszebbnek tartott magyar táncot a végére tartogatták nekünk a szervezők. A Kolozs megyei Feketelak népéletének múltjával az Üllési Fonó Néptáncegyüttes és a „hazai” Körös ismertette meg publikumát.
