Nem telik el év, hogy a Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiváljának első napján ne emlékezzünk meg ifj. Halmos Béláról – mondta a Széchenyi-díjas népzenekutató, népzenész gyulai szülőházánál Besztercey Attila, az Erkel Ferenc Kulturális Nkft. rendezvényszervezője, majd megkérte Halmos Béla egykori zenésztársát, Patyi Zoltánt, szóljon az egybegyűltekhez.
A Körös Táncegyüttes vezetője elsőként azt idézte fel, hogy kisgyermekként csupán a szembeni házból nézte, miként jön-megy a nagyon titokzatos, hosszú hajú férfi szalmakalapban, vállán egy hegedűvel az Ecsedi utcában. Aztán abba a szerencsés helyzetbe került, hogy kollégája lett, így közelebbről, emberként is megismerhette.
Patyi Zoltán úgy vélte, Halmos Bélát biztosan boldoggá tenné, ha látná, hogy Gyulán ma úgy lehet az autentikus folklórral foglalkozni, hogy azt a város is lássa, átélje. Annak is örvendene, hogy ez a gyönyörű gyöngyszem az Alföld közepén, Gyula városa sok-sok embert a kárpát-medencei népzene- és tánc által visz közelebb egymáshoz.
A legfontosabb az – hangsúlyozta a népzenész –, hogy az a szellemiség, amit ő képviselt, ma is remekül érvényesül. Tudományos munkássága mellett számára ez volt a legfontosabb cél. A táncházmozgalom által, amit elindított, ő a városi embernek is megtanította, hogy az autentikus folklór nem múzeumba való, hiszen élő, és ugyanúgy fogyasztható, mint a gyulai kolbász – fogalmazott Patyi Zoltán. Megjegyezte, mivel rengeteg fiatal foglalkozik napjainkban ezzel a kultúrával, elégedetten koszorúznak.
Gyula város nevében Görgényi Ernő polgármester helyezte el az emlékezés virágait, majd a Körös Táncegyüttes, a távolabbról érkezett néptánccsoportok képviselői és civilek is fejet hajtottak az emléktáblánál.