– A kultúra számos ágával ismerkedtünk meg fiatalkorunkban, s az már az egyéni érdeklődés kérdése volt, melyik területét válasszuk élethivatásunknak – vallotta Halmos Béla építész, Széchenyi díjas népzenekutató, MMA-tag, táncház-alapító és legendás első prímás egyik interjúkötetében a kezdetekről. Ugyanő mondta azt is, hogy mehetett volna a hegedűjével akár a konzervatóriumba is, vagy a rajzkészségével a képzőművészeti gimnáziumba, mégis egy másik úton indult el.
Többirányú tehetségéből most az ifjúkori, fiókok mélyén lappangó grafikáiból mutatnak be egy válogatást az Almásy-kastélyban a Gyula Városért Baráti Kör és a Halmos Béla Baráti Kör kezdeményezésére. A kiállítás anyagának többsége a gimnáziumi, majd egyetemi években, egyfelől rajztermi gyakorlatként, másfelől az önkifejező rajzolás bűvöletében született meg.
Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nkft. kommunikációs vezetője lapunknak kifejtette, a tárlatot augusztus 17-én délután 4 órakor Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere fogja megnyitni a kastély kávézójában, a Minden Magyarok XXIV. Nemzetközi Néptáncfesztiválja keretében. Az alkotóról Mányi István, a Halmos Béla Baráti Kör vezetője és dr. Merksz Istvánné Juhász Emőke, a Gyula Városért Baráti Kör budapesti elnöke mond majd beszédet az eseményen, amelyen János Hajnalka népdalénekes és a Fesztiválzenekar is fellép. Ezt megelőzően, délután 3 órától a Halmos család egykori, Ecsedi utcai házánál tartanak immár hagyományos koszorúzást a muzsikus tisztelői, rokonai és az emlékezők, emelte ki Fábián Tamás.
Mint ismeretes, Halmos Béla több szállal is kötődik Gyulához, annak ellenére, hogy 1946. június 4-én, a Trianoni békeszerződés évfordulóján született Szombathelyen, saját megfogalmazásában nem véletlen egybeesésből, hanem azzal a céllal, hogy a Trianon által szétszabdalt magyar nemzetet összehegedülje. Édesapja id. Halmos Béla (1909–1980) az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága tagjaként 1948-ig dolgozott a Vas megyei városban, majd 1963-ig Gyulán a Békés Megyei Tanácsnál városrendezéssel, településrendezéssel foglalkozó osztályvezető építészmérnökként alkalmazták. Ekkor költözött ide családjával.
A zenei nevelés Halmos Béla édesanyja, M. Szabó Rozália (1918–2005) révén került a famíliába, aki mindenik gyermekét beíratta a zeneiskolába. Béla fia a gyulai Scheibert Ferencnél kezdett megismerkedni a hegedűvel. Mivel tehetségesnek bizonyult, már kilencévesen nagyzenekarban játszott, hatodik-hetedikesként Haydn- és Mozart-duókat adott elő, nyolcadikos korában pedig Nelson-misét játszott orgonán a gyulai katolikus templomban. Tizenkét évesen brácsázni is megtanult. Mivel 1963-ban csak második helyezett lett az Erkel Ferenc Diákünnepen, úgy döntött, abbahagyja a hegedülést. 1964-ben Gyulán érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre építészmérnöknek. Rajztudását ezekben az években fejlesztette tovább, hisz hivatása megkövetelte ezt tőle.
Grafikai válogatását már láthatta a hazai közönség, többek között a FUGÁ-ban. A javarészt A3-as formátumú rajzok a gyulai látogatóközpontban szeptember 16-ig lesznek megtekinthetők.