A házigazda nevében Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Krúdy Gyula szavait idézve bevezetőjében így fogalmazott: nem vagyunk mások, mint folytatásai a régi időknek. Kiemelte: az elődök életének ismerete hozzá kell, hogy tartozzon a magyar ember műveltségéhez. A tradíciók, a történetek és a legendák ugyanis sokban hozzájárulnak identitásunk megőrzéséhez, alakításához.
– A tudást élményszerűen kell átadnunk egymásnak, a Gyulai Végvári Napokon pedig bőven lesz erre lehetőség és példa – hangsúlyozta a tisztségviselő. A városvezető hozzáfűzte: egy olyan helyen történik majd mindez, amelyhez autentikusabbat nehéz lenne találni, az Alföldön pedig lehetetlen.
Az elöljáró a régmúlt eseményeire is kitért. Úgy vélte, vannak olyan időszakai a magyar történelemnek, amelyek különösen figyelemre méltók, a törökellenes végvári harcok korszaka pedig mindenképp ezek közé tartozik. Emlékeztetett arra, hogy 1566. július 2. és szeptember 2. között a mindössze kétezer fős gyulai sereg 63 napig tartotta magát a 30 ezres török haderővel szemben. Összehasonlításképpen felhozta, hogy Temesvár 35, Szigetvár 31, Eger 21 napig bírta.
Az elöljáró befejezésül megköszönte mindazoknak, akik hozzájárultak a hétvége sikeréhez.
A rendezvényt hivatalosan Kovács József nyitotta meg. Az országgyűlés képviselő aláhúzta: hetedik éve annak, hogy a hagyományőrzőknek köszönhetően a Gyulai Végvári Napok programját újszerű színben tudják feltüntetni, és megjegyezte, olyan rendezvény ez, amely tovább növeli városunk turisztikai vonzerejét.
Az ostromrekonstrukciók történelmi hátterét idén is Csikány Tamás ezredes ismertette. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára elsősorban arról beszélt, hogy egy olyan eseménysorra emlékezünk, amely páratlan volt Európában, és egy olyan korszakra, amikor Magyarország nagyobbik részét, a belső megosztottságnak, testvérharcoknak tulajdoníthatóan is, elfoglalta egy idegen hatalom.
Csikány Tamás kijelentette: amellett, hogy szórakoztatni szeretnék a Gyulán pihenőket, a három nap alatt ismereteket is átadnak. Megmutatják, miként harcoltak annak idején a magyar katonák, akik arra is készen álltak, hogy korábbi életük megőrzéséért feláldozzák önmagukat. Egyetlen korszakot elevenítenek tehát fel, de a mindenkori helytállásra emlékeztetnek. Példájuk lelkesíthet bennünket – hangoztatta az ezredes.
A protokolláris beszédek után Gyula város polgármestere Magyar István alezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát bízta meg a csapatok vezetésével és a főkapitányi feladatok ellátásával, azzal a kérelemmel, hogy abban az esetben, ha elbuknák a várat, hétfő reggelig mindenképp foglalják vissza.
Magyar István is intézett néhány szót a jelenlévőkhöz. Utalt arra, hogy az utóbbi évek ásatásai során rengeteg olyan tárgy került elő a földből, amely bizonyítja a hajdan itt harcolt katonák hősiességét, ám egy valamit nem találtak a régészek: vért.
– Mert a vért felissza a föld. De a lelkületet, a magyar mentalitást nem pusztítja el az idő – nyomatékosította a főkapitány.
A ceremónia zárásaként Görgényi Ernő és Csikány Tamás szalagokat tűzött fel a csapatzászlókra, majd a seregek bejárták a városközpontot, amelynek több pontján díszlövéseket adtak le az egykori várvédők tiszteletére.