Gyulai Hírlap - Hétszáz erdész jött el városunkba megélni az erdészhagyományokat

Spiegel Endre, a DALERD Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében így fogalmazott: az ilyen találkozó az egységről, a barátságról és az összetartásról szól, majd ismertette a vándorgyűlés két napjának programjait. Néhány szóban szólt az egyesület megalapítója, a 120 éve elhunyt Tisza Lajos gróf érdemeiről, és kiemelte, hogy 1875-től haláláig az elnöki tisztséget is betöltötte. Gondolatait azzal zárta, hogy az erdészhagyományokat nem ápolni kell, hanem megélni. Éljük meg hát közösen!, javasolta Spiegel Endre.

Az erdő a folyamatosságnak és a megújulásnak a szimbóluma, mondta bevezetőjében Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Demokrata Néppárt frakcióvezetője, és kifejtette, mit jelent az erdészélet forma. Úgy vélte, ez a természet harmóniájára, a hivatástudatra, az elődök tiszteletére, a munkára és a hagyományos családmodellre épül. Kijelentette: az erdész szakmát a selmeci szellem jellemzi, súlyát pedig az adja, amit másfél évszázadon át folyamatosan megélt. Az összefogás, ami ebben a körben történelmi léptékben jelenik meg. Emellett a szakértelem, az erkölcsösség, az összetartozás, az egyetemes magyarság szolgálata, a vidék felvirágoztatása, a természeti források fenntartható hasznosítása. Aláhúzta: ökoturisztikai szerepvállalásuk tiszteletre méltó, egyebek mellett elérték, hogy mára az ország egynegyedének a területét erdők borítsák, és a magyar vadászati kultúra becsületét is sikerült visszaállítaniuk.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára elsősorban ahhoz a csodához gratulált, amit Gyulán látni, a város és a térség szépségéhez. Kiemelte: Gyula jó példa arra, hogy a kisebb városok is megtalálhatják a fejlődés helyes útját, és képesek lehetnek olyan körülményeket biztosítani, amelyek az idelátogatóknak és az itt élőknek is kifejezetten imponálnak.

Az államtitkár részletezte azt is, hogy az előző kormányzati ciklusban sikerült elfogadtatniuk egy hatékony erdőgazdálkodási törvényt, amely alkalmas lesz arra, hogy tovább öregbítse az erdészek rangját a magyar társadalomban.

Megjegyezte: a magyar erdőfelületek Trianon óta megduplázódtak. Nem volt egyszerű időszak ez, hisz az ország erdőállományának a 80 százaléka odalett, a szakmai partnerek, társak, az alma mater és a család elvesztése pedig tovább nehezítette azt a helyzetet, amellyel a nemzetnek szembe kellett néznie.

Az országvesztés 100. évfordulójára való tekintettel arra kérte az egyesület elnökségét, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a tragédiáról. Olyan tervvel és elképzeléssel álljanak elő, amely emléket állít annak a munkának, ami Trianon után megkezdődött.

A klímaváltozás kapcsán arra figyelmeztetett, hogy nagyon gyors válaszokat kell adniuk, feladataik nehezek lesznek.

Az egyesületet Bitay Márton Örs arról biztosította, hogy az elkövetkező időszakban az eddigieknél is nagyobb mértékben fogják támogatni tevékenységüket. Szeretné végigvinni azt a programot is, amelynek segítségével minden magyar általános iskolás eljuthat olyan erdei iskolákba, ahol meg tudja nézni, mit jelent a természetvédelem és az erdőgazdálkodás. Kezdeményezéseikhez az OEE partnerségét kérte.

Az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, Zambó Péter utalt arra, hogy a vándorgyűlés először jár Békés megyében, és arra is, hogy az itteni világ sokban különbözik a többitől, de valamiben viszont azonos: az erdészbarátságban. Hangsúlyozta, hogy az alapítókat összetartó legfőbb erő a magyar nyelv közössége volt, majd arra buzdított, hogy tegyünk ma is a magyar szakemberek kapcsolatáért, a magyar szaknyelv és identitás megőrzéséért.

– A hely szelleme főhajtásra kötelez a vidék jeles történelmi személyisége, a miniszter, a képviselő, a királyi biztos és Szeged újjáépítője, Tisza Lajos gróf emléke előtt. Az ő képessége és ereje fogta össze a dualizmus erdészeinek legjavát. Bedő Alberttel formálták az egyesületet a monarchia jelentős szakmai szervezetévé. Szellemi hagyatékát az utódok alázatával ápoljuk – mutatott rá Zambó Péter. Hozzátette: elnökként a legfőbb célja az volt, legyen jó az egyesület tagjának lenni. Ezt követően az egyesület  eredményeit ismertette, főként a közösségszervező és az oktatási tevékenységüket. Kiemelte: erdészeti erdei iskolák évente 60 ezer gyermeket fogadnak, és el szeretnék érni, hogy az erdő ügye megjelenjen a nemzeti alaptantervben.

– Legyen tanulság számukra az igazi alföldi mentalitás: az életrevalóság, a szorgalom, az egyértelműség és az egyenes gerinc – hangoztatta.

Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő városunk természeti értékeit mutatta be, a Harruckern birtok kertjeinek kiépítésének kezdeteitől a közparkok létesítésén, a városi kertészet megalapításán és a fásítási-virágosítási törekvéseken át a várfürdő megnyitásáig.

Megemlítette, hogy Békés megye erdeinek egy jelentős része Gyula város közigazgatási területén található, és leszögezte: a környezettudatos városfejlesztés nem ma kezdődött el Gyulán, így bőven vannak olyan elődök, akiknek folytatni lehet a munkáját. Egyik legnagyobb büszkeségünk, emelte ki a polgármester, hogy 2014-ben az Entente Florale európai virágosítási versenyen a település aranyéremben részesült.

Végül reményét fejezte ki abban, hogy a vándorgyűlés részvevői visszatérnek ide barátaikkal, mert a gyulai a vendégnél csak egyvalamit szeret jobban: a visszatérő vendéget.

Kovács József országgyűlési képviselő felvázolta az utóbbi évek fejlesztéseit, többek között a Göndöcs-kert rehabilitálását.

A geszti kötődésű Tisza Lajos gróf életútját egy hozzá kötődő dokumentumkötet apropóján Puskás Lajos erdőmérnök elevenítette fel. Ennek mentén javasolta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alatti panteonban, Bedő Albert mellszobrával szemben a főúr is kapjon emlékművet.

A kitüntetettek

Az ünnepi közgyűlés második részében kitüntetéseket nyújtottak át.

Az egyesület legmagasabb elismerését, az Örökös Tagsági Díszoklevelet dr. Grátzer Miklós okleveles erdőmérnöknek adományozták.

Bedő Albert Emlékérmet hárman vehettek át: Kóródi Sándor, Sere Ferenc és Urbán Pál okleveles erdőmérnökök.

Kimagasló szakmai munkásságáért az OEE Kaán Károly Emlékéremmel Császár György, Kolozs László és Papp Gyula okleveles erdőmérnököket díjazta.

A Decrett József Emlékérmet Papp Tivadar, Pásztor János és a Békés megyei Hajdú Imre erdésztechnikus kapta meg.

Elismerő oklevélben tizenöten részesültek.

Az Erdészeti Tudományos Intézet Vadas Jenő Emlékéremmel a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Bakó Csabát tüntette ki.

Kiosztották az Év erdésze verseny díjait is, számos kategóriában. A tamásiak közül Papp József trófeabecslésben bizonyult a legjobbnak. Abszolút első, vagyis aranyérmes Tóth Péter lett, második Lakatos Zoltán, harmadik Gergácz Péter.

A DALERD Zrt. Emlékgyűrűjét Vass Sándor okleveles erdőmérnöknek, nyugalmazott vezérigazgatónak és id. Szabados József erdőmérnöknek nyújtották át.

A rendezvény végén a jelenlévők megemlékeztek az egyesület elhunyt tagtársairól.