Gyulai Hírlap - Hat vészterhes időszak áldozatai előtt hajtottak fejet civilek és városvezetők a Hősök napja alkalmából

Kónya István, Gyula város alpolgármestere lapunknak elmondta, a magyar országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe, hogy minden év május utolsó vasárnapja a magyar hősök emléknapja legyen. A gondolat azonban, miszerint a magyar embereknek ki kell fejezniük őszinte tiszteletüket azon hősök iránt, akik a magyar szabadságért és függetlenségért harcoltak, már az első világháború alatt, 1917-ben megfogalmazódott. Hőseink emlékünnepe végül 1924-ben vált hivatalossá, ám a szocializmus és a kommunizmus vészterhes időszakaiban már nem lehetett nyíltan megemlékezni a mártírokról.

A kezdeményezéshez természetesen a gyulaiak is csatlakoztak, sőt itt már korábban is volt hasonló törekvés, hangsúlyozta a tisztségviselő, aki azt is felidézte, hogy a 20. századi gyulai és gyulavári hősök emlékfalát, amelyen hat vészterhes korszak áldozatainak a nevei olvashatók, 2014-ben avatták fel. A Kohán György Zeusz című mozaikjával összekapcsolódó gránitlapokon 1914 olyan mártír neve szerepel, akik az első világháború, a román megszállás, a második világégés, a vészkorszak, a málenkij robot, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt vesztették életüket.

– Ezen a napon rájuk emlékezünk, az ő emlékhelyeiknél helyezzük el a tiszteletadás virágait, mondunk köszönetet azért a szabadságért, amelyet mi, az utókor gyermekei megélhetünk – fogalmazott Kónya István.

Bagyinszki Zoltán szervezőtől, az 1956. Október 23. Alapítvány kuratóriumi tagjától megtudtuk, a gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesületével és a városvezetéssel közösen már több tíz éve helyeznek el rendszeresen koszorúkat a Hősök napján, de más alkalmakkor is a város 14 hősi emlékművénél. Ez egy két és félórás program, amelyen bárki részt vehet.