A Képek és értékek című kiállítás megnyitója a Tájvízházban
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Pozsárné Kaczkó Zita, az igazgatóság titkárságvezetője a megnyitón emlékeztetett: a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és Szalacs község önkormányzata közösen nyert uniós forrást a gyulai Tájvízház és az Ottományi Kiállítóház megvalósítására. Elmondta: mindkét épület 2013-ban nyílt meg a nagyközönség előtt.
A titkárságvezető kiemelte: a két fél együttműködése azóta is töretlen, ezt bizonyítja a mostani, Képek és értékek című időszaki tárlat is, melyet közösen szerveztek.
A képen balról jobbra: Horváth Béla és Jakab Albert Zsolt
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Horváth Béla, Szalacs polgármestere hangsúlyozta: Komáromi Csipkés György romos állapotú kúriáját a pályázatot előkészítő gyulai szakembereknek köszönhetően sikerült megmenteni. Elmondta: a közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottomány szimbolikus jelentőségű épülete nemcsak kiállítóház, hanem közösségi tér is, ahol kézműves-foglalkozásokat, képzéseket, előadóestek, konferenciákat, komolyzenei koncerteket is tartanak.
A településvezető reményét fejezte ki, hogy nem szakad meg az együttműködésük a fürdővárosi partnerintézménnyel.
Bak Sándor, a vízügyi igazgatóság vezetője kifejtette: intézményük régóta készít pályázatokat, az azonban újdonságnak számított, hogy nem egy vízügyi szervezettel, hanem egy önkormányzattal működtek együtt. Hozzátette: a mostani tárlattal nem zárul le a partnerségük.
Bak Sándor
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Bagyinszki Zoltán, a Gyulai Értéktár Bizottság titkára a helyi értéktárról beszélt köszöntőjében. Utalt rá, hogy örömmel mutatnák be a gyulai értékeket Erdélyben és a Partiumban.
Jakab Albert Zsolt, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta: a magyar Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben bízta a szervezetet az erdélyi értékgyűjtő és értékmegőrző mozgalom elindításával. Aláhúzta: az elmúlt években a társaság számos konferenciát szervezett, az előadásokból több könyv is született.
Arról is beszámolt, hogy az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság tizenkét csúcsintézmény delegáltjaiból alakult meg. A határon túli értéktárban jelenleg 140 tétel szerepel, közülük 58 kiemelt nemzeti érték, kettő hungarikum.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Az elnök elmondta: az erdélyi néprajzi örökséget középpontba állító tárlat 2015-ben született meg, és több helyszínen is bemutatták. A tablókon látható képeket az 1990-ben létrejött társaság fotóarchívumából válogatták össze, egyebek mellett Vámszer Géza, Kós Károly, Szabó Tamás, Péterfy László és Vas Géza munkáit használták fel. Jelezte: a Tájvízházban nem a teljes anyagot mutatják be, a kiállítás illusztratív jellegű.
– A tárlat a 20. század első felére jellemző erdélyi magyar népéletet és a népi kultúra értékeinek lehető legkülönbözőbb területeit vonultatja fel, a hagyományos népi mesterségektől kezdve a népszokásokon át, a népi építészet és a népi tárgy- és öltözködéskultúra elemein keresztül egészen a vallási élet központi helyeként számon tartott templomokig – fogalmazott beszédében.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A megnyitó végén a bemutatóház korábbi kiállítójának, a Székely Aladár Fotóklubnak az elnöke, Bánfi Barnabás adta át a Tájvízház jelképes kulcsát Horváth Bélának.
A rendezvényen a Gyulai Implom József Általános Iskola Kränzlein énekegyüttese működött közre, a diákok moldvai népdalokat adtak elő az egybegyűlteknek.
A kiállítás keddtől vasárnapig 9–16 óra között látogatható a Tájvízház belépőjével.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
