Nagyváradon született 1965-ben, jelenleg is ott él. Több száz fotója van, és számos kiállításon vett már részt. Gyermekkorában édesapja analóg gépével készítette el első képeit, majd miután a digitális technika berobbant a világba, Csathó Imre Zsolt is használni kezdte az újítás előnyeit.
– Ezek a képek mind Váradról szólnak, váradi pillanatok. Nekem mint nagyváradi lánynak is eszembe jut róluk egy-egy mozzanat, egy-egy helyszín, de bevallom, olyan terek is láthatók a felvételeken, amelyek számomra is ismeretlenek, mert a civilizáció fejlődésével valószínűleg már eltűntek, szerepüket valami új vehette át – mondta köszöntőjében Bokor Ildikó.
A Boróka Kulturális Egyesület elnöke méltatásában arról is beszélt, mit jelent számára a fotográfia. Úgy vélte, a fénykép a fotós érzelmi pillantása az élet tükrére, lényege pedig a validitás, az a valóság, amely a pillanatrész töredéke. Az alkotó feladata tehát ez, részletezte méltatásában: meglátni és megragadni a pillanatot az objektív segítségével, ráérezni minden szépségére. A jó fotós pedig az, aki az eredetiségben látja meg a valóságot, amit a lehető legjobb szögben igyekszik feltüntetni a horizonton, fogalmazott bevezetőjében.
Csathó Imre Zsolt fotói a lelket érintik meg, és abban a fényvetésben mutatják meg környezetünket, amelyben rögzíthető a mozdulat, zárta gondolatait a főszervező.
Arra hivatkozva, hogy a kiállításmegnyitók akkor jók, ha rövidek, tömörek és velősek, a meghívott művész rövidre fogta a szót. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a gyulai kiállításba néhány olyan képe is beépült, amely tervszerűen készült, fotográfiáinak nagy része azonban pillanatfelvétel. A fényképezés csodáját ugyanis épp az adja, hogy pillanatokba sűrített hangulatokat, érzéseket ragadhatsz meg. Ez teremti meg művészi erejét, mutatott rá Csathó Imre Zsolt.
A nagyváradi alkotó nem szokta átdolgozni fotóit, nem híve a manipulációnak. Büszke is arra, hogy nyers munkáival lép a nyilvánosság elé. Aki képszerkesztő programokhoz kénytelen folyamodni, nem igazi fotós, vélte. Reméli azonban, hogy a jövőben gyűjteményének több darabját is el fogja majd tudni hozni Gyulára a tőlünk nem is annyira távoli Pece-parti Párizsból.
Csathó Imre Zsolt kérdésünkre kifejtette, nincs túlságosan drága gépe, csupán egy „szappantartónak” nevezett, nadrágzsebben is könnyen elférő Sonyt használ már évek óta. Ezt viszont egyáltalán nem tartja hátránynak, mert úgy véli, a jó fotónak egyetlen titka van, éspedig az, aki a masina mögött áll.
A nagyváradi kiállítás május 4-ig tekinthető meg díjtalanul a bibliotékában.