Gyulai Hírlap - Gyulára érkezett az Európai Uniós Fejlesztések Nyílt Napja programsorozat

Vantara Gyula a régiót és a megyét érintő fejlesztésekről adott tájékoztatót. Azzal kezdte, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban eddig 544 országos pályázat került meghirdetésre, amelyek között TOP, GINOP és egyéb felhívások is vannak. Békés megyében, ebben az időszakban – március 9-ig – 2304 támogatási kérelem érkezett be, amelyeknek nagyjából a felét el is fogadták. Ez pedig az egész országot nézve is kiemelkedő adat.

Megtudtuk, hogy a legtöbb pályázat gazdaságfejlesztési célokat szolgál, a legtöbb kérelem pedig az államháztartáson belüli nonprofit szervezetektől érkezett. Ám szép számmal pályáztak a mikor-, kis- és középvállalkozások is. A fejlesztési biztos hozzátette: kiemelt cél, hogy a gazdaságfejlesztésben, az energetikai megtakarításokban a megye kiemelkedően szerepeljen.

A támogatások eddig megítélt összmennyisége 176 milliárd forint, amelynek 20,7%-át környezetvédelemre fordították. Ezek közül kiemelkedik a közlekedés, a foglalkoztatás és felnőttképzés, valamint az energetikai fejlesztések. Kiemelten fontosak a vidékfejlesztési programok, ezért az agrár-környezetgazdálkodásra fordították a legtöbb beérkezett támogatási pénzt.

Vantara Gyula kitért arra is, hogy 17 milliárd forintból valósulnak meg turisztikai fejlesztések a megyében, amelyek közül a gasztroélmények fejlesztése közvetlenül érinti Gyula városát. Az infrastrukturális pályázatok leghangsúlyosabbika az M44-es út építése. Ezek mellett a vasúti beruházások és a békéscsabai repülőtér megújítása is fontos elem ebben a szektorban.

Kevesen tudják, hogy Békés megye kerékpáros ellátottsága Hollandiával vetekszik. Ezért ennek a területnek a fejlesztése turisztikai és közlekedésbiztonsági szempontok miatt is kiemelt jelentőségű.

A fejlesztési biztos azzal zárta előadását, hogy egy megyének hatékony, célszerűen kialakított rendezési elvre van szüksége a fejlesztési tervhez.

– Ezekért a beruházásokért a magyar emberek keményen megdolgoztak, ez nem ajándék az Európai Uniótól – vette át a szót Görgényi Ernő, aki a Gyulán megvalósult fejlesztésekről számolt be, a 2007 és 2013 közötti, valamint a 2014 és 2020 közötti időszakokban.

A polgármester szerint mindkét uniós ciklus kitűnő lehetőségeket biztosított a fürdőváros számára. A két prioritás a város megtartó erejének növelése és a gazdasági élet fejlesztése volt. A turisztikai attrakciók fejlesztései jelentős eredményekkel jártak. Ezek közül a legismertebb az AquaPalota és a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont volt, de a TDM Szervezet fejlesztésére, a gyulavári kastélyra, valamint a gyógyhelyi fejlesztésekre érkezett támogatások felhasználása is kiemelt fontosságú volt.

Jelentős összegek érkeztek az egészségügyi és szociális szférába: a legismertebb beruházás a Pándy Kálmán-tagkórház műtéti tömbjének felépítse volt. Hasonlóan fontos elem volt a Tégy az egészségedért szemléletformáló program elindítása, illetve a Zöldkereszt gyermekorvosi rendelőintézetének felújítása. A támogatások az oktatási rendszer szinte minden területét érintették, így a bölcsődékre, óvodákra, általános iskolákra, a gimnáziumokra és szakképző iskolákra is jelentős forrásokat tudott fordítani a város.

A polgármester kiemelte, hogy az infrastrukturális fejlesztések kapcsán történt útépítés, kerékpárút-építés és felújítás – amelynek legnagyobb volumenű része a 400 millió forintból megvalósuló Gyula–Városerdő kerékpárút. A belvíz- és csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztésére először egy 400, majd egy 386 millió forint összegű pályázatot nyert el Gyula városa.

– Az épületenergetikai fejlesztések nagyon fontosak, mert ezáltal jelentősen csökkenek a városi intézmények és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok épületeinek üzemeltetési költségei – mondta Görgényi Ernő. A sportcélú fejlesztésekre is több pályázatot nyújtott be a város, így újulhatott meg a városi sportcsarnok és sporttelep. Különös jelentőséggel bírnak az árvízvédelmi projektek, de ebbe a körbe tartozik a Tájvízház pályázata is – amely egyszerre bír vízügyi és turisztikai jelentőséggel –, amelynek köszönhetően egy vízügyi múzeumot hoztak létre a belvárosban.

Fejlesztették a közösségi tereket. A magánszektor is jelentős, gazdaságfejlesztést szolgáló uniós támogatást nyert el, többek között a Gyulai Fafém Bútor Zrt., a Lovász Forgácsoló Kft., a Food Analytica Kft., a Viharsarki Sernevelde, valamint több hotel és szálló is. A polgármester hozzátette, hogy a városban kiemelt támogatást élveznek a helyi vállalkozások, hiszen gyulai embereknek adnak munkát, helyben szerzik be az alapanyagokat és egyéb szolgáltatásokat, valamint adóbevételt termelnek a város számára.

– Mindezen beruházások és fejlesztések mögött együttműködés van. Nem politikai harcok, nem kíméletlen küzdelmek, hanem együttműködés – amely térségi szinten is fontos – konszenzussal kialakított célok érdekében. Így lehet sikeresen pályázni, és így lehet hosszútávon gondolkodva a város javát szolgálni – zárta beszédét Görgényi Ernő.

A tájékoztató zárásaként Kun Miklós számolt be a Gyulai Várfürdőt érintő fejlesztésekről. Megtudtuk, hogy a fürdők – az üzemelési sajátságokból adódóan – saját erőből nagyon nehezen fejleszthetőek, így a várfürdő fejlesztései is mindig támogatási ciklusokhoz kötődtek. Ilyen volt a Széchenyi-terv időszaka, valamint egy ilyen ciklus végén adták át az AquaPalotát is, amelyet kiváló beruházásként értékelt az ügyvezető.

– Több mint 20%-al növelte meg a látogatószámunkat, ugyanez az ugrás a vendégéjszakák számának növekményében is megfigyelhető a városban. Ami az üzemeltetést illeti, ez egy fenntartható, nyereségesen működtethető, önálló profitcentrum, amely azt jelenti, hogy a költségek körülbelül egyharmadát érik el az összbevételnek. Ez egy olyan projekt tehát, amely még a saját hitelköltségeit is képes kitermelni.

Kun Miklós a fejlesztésekről és tervekről azt mondta, hogy két síkra koncentrálnak: a működésre és az üzembiztonságra, valamint a vendégélmény és a szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges beruházásokra.