Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A Mezőség folklórkincséből építkező műsorral lép a közönség elé a Körös Táncegyüttes

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2018. március 01. 10:45
A Mezőség folklórkincséből építkező műsorral lép a közönség elé a Körös Táncegyüttes
Patyi Zoltán Lármafa című koreográfiáját március 3-án mutatják be a gyulai művelődési házban

Emlékezetes élményt ígér Patyi Zoltán Lármafa című koreográfiája. A másfél órás előadást a Körös Táncegyüttes március 3-án, szombat este 6 órától mutatja be az Erkel Ferenc Művelődési Központban élő zenés kísérettel. Az előadásról a koreográfussal beszélgettünk.

A kép a Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválján készült 

Fotó: Patyi Zsófia

– Már az előadás címe is különleges. Mire utal a lármafa?

– A lármafa a régmúltban egy különleges jelzőrendszer volt, amellyel baj esetén hang- és fényjelekkel üzentek egymásnak az emberek. Esetünkben jelképes jelentése van. Az erdélyi Mezőség a mai lenyomatában is egy nagyon szép és érdekes világ, sokszínű folklórral. Műsorunkban a vidék általunk elképzelt jelenkori képére hang- és képélményekkel reflektálunk, az est részvevőit pedig a „megkongatott” lármafa zengése fogja majd egybe.

– Az Ön koreográfiája, zenei és táncos anyaga az erdélyi Mezőség folklórkincséből építkezik. Miért tartotta fontosnak, hogy pont ennek a néprajzi tájegységnek az értékeit mutassák be?

– A magyarok Közép-Erdélynek ezt a területét lakták be legkorábban. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egykoron erdős, mocsaras, bölényjárta vidék táncos és zenei kultúrája rendkívül sokszínű, mégis egységes. Az életnek itt tényleg sajátos ritmusa van, néprajzi értékei is kiemelkedően egyediek. Például a Mezőségen található az „Erdély Versailles-jának” is nevezett Bonchida, ahová a Bánffy grófok Pestről és Bécsből hozattak muzsikust a falusiak mellé, így a főúri zenei világ is nyomot hagyott a helyi autentikus népzenén.

– A másfél órás előadás filmszerűen pereg, önálló színpadképpel és zenei világgal rendelkezik. A történetet szövegek fűzik egybe. Kiktől idéznek?

– Az előadáson Bánffy Miklós, Kányádi Sándor, Dsida JenőJózsef Attila, Sütő András, Wass Albert és Lame Deer „Sánta Őz”, illetve saját szövegeim hangzanak majd el. Öt tételben mesélünk. Az első a Régi mezőség – Feketelak, a második Temüdzsin és az irodalomóra – Szék, a harmadik Kincses Kolozsvár – Gruci, a negyedik „Madarak”– Magyarpalatka, az ötödik Amulett… „a semmi ágán…”. A sort az Epilógus zárja le.

– Az est létrehozói a Körös Táncegyüttes táncosai, kísérőzenekarukat neves népzenészek alkotják. Kiket láthatunk majd a színpadon?

– A szombat esti Lármafában huszonöten táncolnak, Kisgyőri Krisztián, Nagy Gábor, Csonka Ferenc, Koncz Gergely pedig zenél, és mindannyian „játszanak” is egy kicsit.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)