A program helyszínén meglepetéssütivel várták a látogatókat
Fotó: Erkel Ferenc Nonprofit Kft. – Incze László
Fodor György másfél órás előadásában tematikus egységekre bontva mesélt érdekességeket a magyar irodalomtörténet nagyjainak szerelmi életéről. Az elején hangsúlyozta, hogy a legjobb táptalaj a kutakodásra Nyáry Krisztián azonos című két kötete. A beszámolót diák vetítésével és versfelolvasásokkal tette élvezetesebbé. A verseket Mazán Nikolett olvasta fel. Elhangzott Juhász Gyulától a Megölt szerelem sírkövére, Radnóti Miklóstól a Tétova óda, Kosztolányi Dezsőtől a Feleségemnek…, József Attilától a Gyermekké tettél és Faludy Györgytől a Ha nézlek… című mű.
A szerelemnek rendkívül sokféle természete van. Fodor György elsőként a plátói szerelemről beszélt, amelyhez Juhász Gyula és Sárvári Anna kapcsolata szolgált alapul. Érdekesség, hogy több hölgy, aki a költővel kapcsolatba került (pl. a titkárnő Kilényi Irma), öngyilkosok lettek, ahogyan ő maga is. Katona József is hiába szerette monogrammal aláírt levelekben (Déryné) Széppataki Rózát. A sors fintora, hogy 1833-ban, a Bánk bán ősbemutatón éppen ő játszotta Melindát, ekkor Katona már három éve halott volt.
Az igaz szerelem Tóth Árpád és Lichtmann Anna kapcsolatában öltött testet. Az ő Annája nem akart írófeleség lenni, csak feleség. Férje halála után nem ment több irodalmi találkozóra. Nagy terhet viselt Petőfi Szendrey Júliája is. Az özvegyi fátylat korán eldobta, és hozzáment Horvát Árpád történészhez, aki folyamatosan megalázta. Persze Petőfit sem kellett félteni az esküvő előtti egy évben, miközben várta a választ Júliától, Debrecenben Prielle Kornélia színésznőt is eljegyezte. A méltán tisztelt Arany Jánosnak is voltak érzelmi elhajlásai, noha példaértékű házasságban élt Ercsey Juliannával. Radnóti diákszerelemből fakadó házassága Gyarmati Fannival sem bírta ki megcsalás nélkül. Beck Juditnak (aki a feleség barátnője volt) köszönhetjük a Harmadik eklogát, Fanninak (aki tudott a viszonyról) a Tétova ódát, mint bocsánatkérő verset. Németh László az öngyilkossági kísérletből állt az oltár elé, majd tűrte egész életében Démusz Ella túláradó gondoskodását. Hat lányuk született. Tersánszky szintén mintaszerűen gondoskodott a nagybeteg Molnár Sáriról. Fekete Istvánnak sem volt egyszerű elviselni felesége, Piller Edith mániákus depresszióját, viszont műveinek utóélete és óriási népszerűsége mégis javarészt az asszonynak köszönhető.
Az irodalmi körökben egyáltalán nem volt ritka a megosztott szerelem. Babits Mihály, a mester és Szabó Lőrinc, a tanítvány egyenesen Tanner Ilona háta mögött döntötték el, kié legyen a hölgy. Karinthy és Bőhm Aranka folyamatosan csalták egymást. Kosztolányi utolsó évében szeretett bele Radákovich Máriába, amit Harmos Ilona, a feleség tudott. Molnár Ferenc éppen azzal vált el Fedák Sáritól, hogy feleségül vette, azonnal rohant Darvas Lilihez. Adyt Léda emelte ki a szükségből, ennek ellenére nem kapta meg érte a megbecsülést. Diósy Ödön még a halva született lányukat is nevére vette, hogy ne legyen botrány. A lázadó természetű költőnek Csinszka hozott megnyugvást, aki Ady halála után Babits társaságát kereste, majd Márffy Ödönhöz ment.
Számos alkalommal a gyenge idegrendszerű irodalmárok tragikus szerelembe torkolló kapcsolatot tartottak fenn. Szabó Lőrinc ugyan Mikes Klárát vette feleségül, de negyed századig nem tudott elszakadni felesége barátnőjétől, Korzáti Erzsébettől. Klára többször sem tudott életétől megválni, Erzsikének sikerült. Szabó Lőrinc halála után az asszony mindkettejük sírjára hordta a virágot. Nem érdemelte volna ezt meg Kassák Lajos, aki még abortuszra is kényszerítette a folyamatosan kihasznált Simon Jolánt, aki nélkül pedig nem lett volna egyszemélyes magyar avantgárd. Móricz Zsigmond két csecsemő halálát is megélte első feleségével, Holics Jankával. Janka nem bírta elviselni a megaláztatást, hogy férje másba szeretett, önkezével vetett véget életének. Móricz egy éven belül elvette Simonyi Máriát, de mindösszesen nyolc évet bírtak. Élete utolsó szerelme az árvalány, Littkey Erzsike (Csibe) volt. Katasztrofálisan sikerültek József Attila kapcsolatai is. Vágó Márta külföldre utazott, Szántó Judittal a lelkük nem egyezett, Gyömrői Edit vőlegényére már késsel támadt, Kozmutza Flóra pedig sajnos későn érkezett, így az öngyilkos költő helyett Illyés Gyula felesége lett. A legtragikusabb véget Csáth Géza és Jónás Olga története jelentette, hiszen a morfinista novellista lelőtte feleségét, majd fél évvel később öngyilkos lett, egy lánygyermekük maradt hátra.
Fodor György azt tanítja óráin: „A szerelem kortalan és nemtelen”. A legkülönösebb példái ennek a hatalmas korkülönbségek, amelyek megkérdőjelezik a szerelem kiteljesedésének lehetőségét a szintén tanított háromszög keretében: fizikum, lélek, szellemiség. Jókait a családtagok elmebetegnek akarták nyilváníttatni, amikor öt évtizednyi korkülönbséggel elvette Nagy Bella színésznőt. Bella azonban halála után is kitartott az írófejedelem mellett, elhagyta az országot, sosem ment férjhez többet. Vörösmarty 25 évvel volt bölcsebb Csajághy Lauránál. Viszonyukat a kölcsönös tisztelet jellemezte, egyetlen szerelmes vers sem született a házasság után, noha három gyermeket felneveltek. Kazinczy és Török Sophie (21 év korkülönbség) nyolc gyermeket neveltek. Nappal németül beszéltek, de éjjel viszont magyarul és tegeződve, méltó szellemi partnerei is voltak egymásnak. Fordítva is előfordult, hogy a hölgy volt az idősebb. Akár Jókai első felesége, Laborfalvi Róza, akár (Jászi Oszkár korábbi felesége) Lesznai Anna, aki a 15 évvel fiatalabb Gergely Tiborba szeretett bele. Az abszolút rekorder azonban kétségtelenül Faludy György, aki a nála 65 évvel fiatalabb Kovács Fanniban találta meg az ideális párt élete alkonyán.
Faludy esete azért is volt különös, mert Fanni történetesen egy férfitól szerette el. Eric Johnson balett-táncossal még első feleségét gyászolva találkozott Máltán, 36 évet éltek együtt. Az idős mester mindig felvállalta a biszexualitását, voltak olyanok, akiknek azonban meg kellett küzdeni vallásos neveltetésükkel vagy rendhagyó fizikumukkal. Kölcsey igen szentimentális hangvételű leveleket írt Szemere Pálnak, Pilinszkynek sem Márkus Annával, sem Ingrid Ficheux-vel nem sikerült a házassága, hiszen valójában a férfiakhoz vonzódott.
A legkülönösebb eseteket a végére szánta az előadó. Mikszáth a Különös házasságban saját életéből merítette az anekdotát, hiszen Mauks Ilonát kétszer vette el. Másodjára már volt annyi pénze, hogy ne nyomorogjanak, így nem kellett szeretőt hazudnia. Szabó Lőrincnél csak Krúdy Gyula volt nagyobb természetű. Egykori szállásadójának, Várady Reginának a fejét is elcsavarta, de ami a még hajmeresztőbb, annak lányát szöktette meg. Így született Krúdy Zsuzsi, aki meghozta a békülést, de apja bohém életén nem sokáig tudott úrrá lenni. Szerb Antalnak életében nem született gyermeke Bálint Klárától, így miután a holokauszt áldozata lett, az özvegy egy családbarátot kért meg, hogy legyen a fiuk biológiai apja. Szerb János orientalista továbbvitte „apja” szellemi örökségét, de nem tudta feldolgozni származásának kétséges terhét, öngyilkos lett. Örkény első feleségét meg akarta ölni a szeretőjével együtt. Groteszk novellába illik a jelenet, amint Gönczi Flórára és Pálóczi-Horváth Györgyre revolver helyett egy doboz mackósajtot rántott, nem tudván, hogy húga – megneszelve, mire készül – arra cserélte a fegyvert. Hamar elváltak.
Másfél óra alatt egy pillanatig nem unatkozotak a jelenlévők, akik családias hangulatban ültek az irodalmi esethez egyébként rendkívül ideális kis kávézóban. Reméljük, lesz még lehetőség efféle kulturális szívhullámra, hiszen az előadás mindenkit meggyőzött arról, hogy hogyan szerettek ők, és hogy mi sem vagyunk mások, sőt, szeretni jó, szeretni kell, még ha számos viszontagsággal küzdünk is meg, a kitartásért a végén ott a nemes jutalom: társ egy életen át, jóban, rosszban!
