hamarosan elkezdik az állagmegóvási munkálatokat
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az Epreskert utcában található történelmi emlékhely előtt már elkészült az új járda és a parkoló, megszépült a kerítés, az információs tábla feliratáról lekerült a több évtizedes por és piszok, és a kertészeti munkálatok jelentős része is befejeződött. A következő ütemben állagmegóvási munkálatok zajlanak majd, amelyek a templom és az egykori szerzetesház megmaradt falait, valamint a két történelmi nevezetességű síremléket fogják érinteni. A gyulai önkormányzat célja, hogy a romkertet, a szürkebarátok sorsformáló hajdani birtokát beillessze Gyula város idegenforgalmi látványosságai közé. Azt tervezik, hogy a látogatok gyalog, biciklivel és kisvonattal is eljuthassanak az említett pontig.
Rendszeres régészeti ásatásra ezen a helyen 1931-ben nyílott először mód, miután a mai Ady Endre utca meghosszabbításával megnyitották az Epreskert utcát. Ekkor az egyik baloldali sarokház vályogvető gödrében a tulajdonos, Kempf József embercsontokat, néhány 15–16. századi edénytöredéket, az egyik koponyán pedig feltételezhetően 16. századi, aranyozott drótszálakkal hímzett pártarészletet talált. Ennek híre elegendő volt ahhoz, hogy a feltárást Implom József irányításával megkezdjék. Már az első napok eredményesnek bizonyultak, hisz meglelték a templom gótikus szentélyének terméskövekből épült 10 méter hosszú északi falalapozását, és a hozzá csatlakozó támpillérek közül is kettőt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Számos építészet- és művészettörténeti kérdés megválaszolatlan
1880-ban újabb szenzációs felfedezés történt: a templom alatt Mogyoróssy János kriptarészletet talált, amelyről Szerémi György leírása alapján megállapította, hogy Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix sírjának maradványa.
1933-ban a szentély környékét a katolikus egyház vásárolta meg. A két sírhelyet ekkor cementtel erősítették meg, a fehér kövekből rakott alapfalak körül pedig lesüllyesztették a talajszintet, hogy füvesítés után kellemes látogatóhelyé avassák. Úgy tervezték, hogy az Epreskert utca felőli részén kiképeznek egy boltíves bejárati kaput, amelyhez az anyagot a templom hajójának falaiból termelik majd ki.
A helyreállítást 1962–1963-ban az Országos Műemléki Felügyelőség már csupán a szentély környékén ismételhette meg, mivel a kolostor és a templom nyugati része időközben beépült. 1945-ben például a templomhajóra is ráépítettek egy házat. Az 1985 augusztusában folytatott hitelesítő ásatás kizárólag a toronyalapozás újbóli feltárására irányult, így számos építészet- és művészettörténeti kérdés továbbra is megválaszolatlan.
