Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a Space.com hírportálon.
2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint a Pluto. Ezt a feltételezett bolygót a „kilencedik bolygóként” emlegetik.
Az LPL szakértői szerint úgy tűnik, az objektum hatással van a Kuiper-öv jeges aszteroidáinak pályáira. A kisbolygóöv távoli objektumai nyújtott pályán keringenek a Nap körül. A Naprendszer szerkezetének egyik alapvető vonása, hogy benne az anyag közel egy síkban, a Laplace-féle invariábilis sík közelében helyezkedik el. Ez a Naprendszer szimmetriasíkja.
A Kuiper-öv legtávolabbi objektumainak pályája azonban átlagosan 8 fokkal eltér a szimmetriasíktól, ami egy olyan nagy tömegű objektum jelenlétét jelzi, amely gravitációs mezőjével meghajlítja környezetét – fejtették ki a kutatók, akik eredményeiket a The Astronomical Journal című szaklapban mutatják be.
„Eredményeink legelfogadhatóbb magyarázata az, hogy van ott valamilyen láthatatlan tömeg. Számításaink szerint egy a Marséhoz hasonló tömeggel rendelkező objektum szükséges ahhoz, hogy akkora elhajlást okozzon, mint amekkorát mértünk” – mondta el Kat Volk, az LPL munkatársa.
Az arizonai kutatók által bemutatott objektum hasonlónak tűnhet, mint a „kilencedik bolygó”, ám az úgynevezett bolygóméretű objektum túl közel van, és túl kicsi a tömege ahhoz, hogy ugyanaz az égitest legyen. A „kilencedik bolygó” 500-700 asztronómiai egységre (AU) van a Földtől, tömege a Földének tízszerese. (Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer. A Pluto–Nap maximális távolsága kisebb, mint 50 AU.)
Volk szerint a „kilencedik bolygó” túl messze van ahhoz, hogy befolyásolja a Kuiper-öv érintett objektumait. „Száz AU-nál jóval közelebb kell lennie ahhoz, hogy ilyen mértékben befolyásolja a Kuiper-öv égitesteit” – tette hozzá.
Bár egyelőre egy bolygóméretű objektumot sem észleltek közvetlenül a Kuiper-övben, a kutatók optimisták. Remélik, hogy a Nagy szinoptikus felmérő távcső (Large Synoptic Survey Telescope – LSST), mely jelenleg Chilében épül, segít majd felfedezni ezeket a rejtett világokat. „Arra számítunk, hogy az LSST a Kuiper-öv megfigyelt objektumainak számát a jelenlegi 2000-ről 40 ezerre emeli” - mondta Renu Malhotra, az LPL professzora.
