Ott, ahol már felbukkant a betegség, kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőzödjön meg. Ennek költségét az állam állja – mondta Nemes Imre, a Nemzeti Élemiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese.
Hangsúlyozta, a kéknyelvbetegség bejelentési kötelezettség alá esik, ezért az állattartóknak kötelező értesíteniük az illetékes hatóságot vagy az állatorvost, ha észreveszik a kór jeleit: a fertőződés után két héttel az állatok étvágytalanok lesznek, és nem mozognak, nyálzanak, könnyeznek, nyelvük megduzzad.
Hozzátette, a betegség csak nagyon ritkán jár az állatok elhullásával, és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, mivel csak a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg, ám a meleg beköszöntével a kórt terjesztő törpeszúnyogok egyre aktívabbak – közölte.
Nemes Imre kiemelte, a betegségnek a kivitel szempontjából van különösen nagy jelentősége: a vírusok a fertőzött állatokkal nagy távolságra is eljuthatnak. Magyarországra 2008-ban Franciaországból származó szarvasmarhákkal érkezett a kéknyelvbetegség, 2014-ben pedig a Balkánról terjedt át, és bár tavaly már nem találtak fertőzött állatot, még 1 évre volna szükség ahhoz, hogy Magyarország hivatalosan is fertőzésmentes lehessen – mondta.
