Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Tanulmánykötet jelent meg dr. Erdész Ádám levéltárigazgató tiszteletére

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2017. április 07. 16:15
Tanulmánykötet jelent meg dr. Erdész Ádám levéltárigazgató tiszteletére
Oltvai Ferenc-díjat kapott dr. Szabó Ferenc történész

Meglepetésnek szánták a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának munkatársai új tanulmánykötetüket, amelyet a 60. életévét betöltött dr. Erdész Ádám tiszteletére jelentettek meg. Az EÁrchívum-ot április 7-én, pénteken adták át az ünnepelt levéltárigazgatónak a városháza dísztermében.

Dr. Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Kovács József országgyűlési képviselő és Görgényi Ernő, Gyula város polgármesterének jelenlétében Sáfár Gyula levéltárigazgató-helyettes köszöntötte elsőként a 60. életévét tavaly decemberben betöltött dr. Erdész Ádámot. Mint mondta, a rengeteg tudást, bölcs látásmódot és tapasztalatot igénylő történészi-levéltárosi hivatás kiteljesedéséhez, magas szintű műveléséhez ez a legideálisabb életkor. A kötetet meglepetésnek szánták, szerkesztését a legnagyobb titokban végezték, úgy dolgoztak rajta, hogy az ünnepelt semmit se tudjon róla. A hivatalos munkaidőből elcsent órákért ezúton kértek elnézést.  

Erdész Ádám 1956 decemberében született Mezőberényben. A történelem és a magyar irodalom iránti érdeklődése már nagyon korán megmutatkozott, érettségi után az ELTE Btk. történelem-levéltár szakán tanult tovább. Itt szerzett diplomát 1980-ban a mezőhegyesi ménesbirtok históriájáról írott dolgozatával. A gyulai archívumban végzett kutatásai során ismerkedett meg az akkori igazgatóval, dr. Szabó Ferenccel, aki abszolválását követően állást ajánlott neki. Alkalmazottként bejárta a ranglétrát, és olyan levéltárosokkal dolgozhatott együtt, akik értékelték szorgalmát, felkészültségét, egyengették pályáját. 1994-ben igazgató-helyettesé nevezték ki, két évvel később igazgatóvá. Azonnal új kihívással szembesült, hisz ekkor jelent meg a levéltárakban az informatika, az oklevelek digitalizálásának szükségessége, amit Gyulán az elsők között szerveztek meg irányítása mellett. Ezt követően országos szinten is feladatokat kapott és látott el. Kutatóként többek között feldolgozta a Kner Nyomda múltját és Márki Sándor életútját, mindkettő hatalmas odaadást, szakmai alázatot igényelt. 2015-ben a Márki-napló megkapta az év levéltári kiadványa díjat. Emellett évente gondoskodott a Levéltári Közlemény kiadásáról is.

 

Sáfár Gyula igazgatóhelyettes

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Sáfár Gyula méltatásában kiemelte, irányítása alatt a Békés Megyei Levéltár helyi szinten a történettudomány legfontosabb műhelye lett. A tanulmánykötet megjelenése a Magyar Nemzeti Levéltár és a szakminisztérium anyagi hozzájárulásával valósult meg, a szerzők ellenszolgáltatás nélkül vállalták a feladatot.

A kiadvány tartalmi felépítését dr. Héjja Julianna Erika főlevéltáros ismertette. A huszonöt írást úgy válogatták össze, hogy legyen Békés megyei vonatkozásuk, vagy ha közvetlenül nem is, de kapcsolódjanak dr. Erdész Ádám kutatási témáihoz. Ennek alapján olvasható a publikációban eddig ismeretlen forrás a mezőhegyesi ménesről, izgalmas részlet a Szekuritáté Márton Áron püspököt érintő megfigyeléseiről, az 1956. évi forradalom utáni megtorlásokról, a katolikus közösségek ellen irányulókról is, valamint a kollektivizálásról. A kötetbe a családot és a társadalmat boncolgató írások is bekerültek. Szó esik a közösségi ünneplésről, a jótékonykodásról, a Ladics-család házasságkötési szokásairól és a 18. és 19. századi tűzesetekről. Fontos része az összeállításnak az Arcvonások, portrék, karakterek, amelyben Mata Jánosról is szerepel egy tanulmány, de Békés megye és Balatonfüred kapcsolatát is boncolgatja a kötet. Egyetlen dolgozat erejéig betekintés nyújt a gyulai vár és uradalom történetébe, foglalkozik a múltbéli vízszabályozással, az evangélikus egyház lelkészeivel és oktatásával. A befejező egységben dr. Erdész Ádám irodalmi érdeklődésével és tevékenységével ismerked az olvasó, végül egy válogatott bibliográfiát is kap ugyanitt.

 

Héjja Julianna főlevéltáros

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Dr. Erdész Ádám levéltárigazgató Sáfár Gyula kérésére vette át a szót. Bevallotta, a városházára a Gyulai Várszínház egyik aktuális ügyére hivatkozva rendelték be, kollégáinak meglepetéséről semmit sem tudott. Lenyűgözően hallgatta végig azok névsorát, akik részt vettek a munkában, az ajánló igazán kíváncsivá tette.

–  A szellemi munka a legnagyobb ajándék, ami adható.  Úgy vélem, ez a gesztus egy nálamnál nagyobb pályatársnak jár ki – fogalmazott dr. Erdész Ádám.

Az ünnepeltet, az eseményt és a kezdeményezést Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár levélben üdvözölte. Ebben kifejtette: azt nevezzük kultúrának, ami azt követően is megmarad, miután az ember mindent elfelejt.

Görgényi Ernő polgármester mindenekelőtt megköszönte Sáfár Gyula igazgató-helyettesnek, hogy cinkosai lehettek az ötlet megvalósításában, majd kijelentette, a Gyulán működő megyei levéltár rengeteget hozzátesz a város szellemiségéhez. Felidézte egyetemista éveit, amikor Erdész Ádám segítette kutatásaiban, és megismertette vele azt a világot, amelyet az archívumi dolgozók képviselnek. Gyula város polgármestere egy Erkel-büsztöt nyújtott át az ünnepeltnek, hogy a kisplasztika még sokáig emlékeztesse, mennyire megbecsült polgára Gyula városának.

 

Görgényi Ernő polgármester egy Erkel-büsztöt ajándékozott dr. Erdész Ádámnak

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Dr. Erdész Ádám köszöntésére dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a főigazgatója is eljött. Márki Sándor naplójának kritikai kiadását döbbenetesnek és igazán kiváló munkának nevezte. S mivel önhibáján kívül kimaradt a tanulmánykötetből, tollforgató emberhez illően írt neki egy könyvet, amit most tisztelettel átnyújtott.

A Békés Megyei Levéltár egykori igazgatója és munkatársa, dr. Erdmann Gyula azt kívánta kollégájának, hogy ugyanolyan erővel folytassa a szervezési munkát és a tudományos életben való részvételt, mint amilyennel eddig tette. Rámutatott: csapatát szakmai tudás jellemezte, s most is a felfelé ívelő tevékenység, a bajtársias munka, a családias szellem határozza meg, amit öröm látni.   

  

A kötet huszonöt tanulmányt tartalmaz

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, dr. Biernacki Karol bejelentését, miszerint az Oltvai Ferenc-díjat idén dr. Szabó Ferenc hajdani gyulai levéltárigazgatónak ítélték oda, Sáfár Gyula tolmácsolta a jelenlévőknek. A levéltáros szakmai eredményeit Blazovich László egyetemi egyetemi vázolta fel az egybegyűlteknek. Kiemelte, sokat tanultak tőle, hisz rálátása volt a teljes Alföldre, útjára indította a Dél-alföldi évszázadok című sorozatot, monográfiákat szerkesztett, és támogatta az Oltvai Ferenc-díj létrejöttét, amelyet most ő maga is átvehet. A kitüntetett az elismerés névadójáról beszélt. Érdemei között említette, hogy a proletárdiktatúrában is biztosítani tudta az akadálymentes működést.

Az EÁrchívum egyelőre a levéltárban lesz hozzáférhető.  

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)