sebestény tibor és az a bizonyos elefánt
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Sebestény Tibor azzal kezdte, hogy sosem volt problémája a pénzzel: mindig elég volt, nem kellett vele törődnie. Elvégzett egy egyetemet, dolgozott Angliában, máshol felsővezető volt, egyszóval jó életet élt. Mindez 2002-ig tartott, amikor elhagyta az akkori párja, ami annyira megviselte, hogy magába roskadt. Ivott, dohányzott, a megtakarítása pedig szépen lassan elfogyott.
Folyamatosan harcolnia kellett ezek után a pénzért. Keményen dolgozott, de valami mindig törtét, ezért egy idő után jött a folyamatos bűntudat és szégyenérzet. Kutatni kezdte, hogy milyen nézőpontokból közelítik meg mások a pénzszerzést, amely során leginkább kettőt talált kiemelkedőnek: az egyik az MLM – Multi Level Marketing – módszer és az ezoterikus, meditálós út. Egyiket sem találta teljes mértékben kielégítőnek, ezért könyvében megpróbálta összeszedni a talált és saját nézőpontjait.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
A nehézségek után új szakmát választott, training- és coachingcégeknél helyezkedett el. Ezek lényegében olyan „tanácsadók”, amelyek nem adnak tanácsot, hanem saját erőforrásaikra támaszkodva támogatják az ügyfelet. Rövid időn belül három ilyen szervezet is alkalmazta, de mindháromtól el kellett jönnie, amikor azok csődöt jelentettek. Elgondolkozott azon, hogy hogyan lehetséges az, hogy egymás után három olyan céget is kiválasztani, amelyek ilyen hamar bedőlnek. Ellenőrizte a jelentkezés előtt a cégeket, tehát racionálisan döntött, de volt a tudatalattiban egy visszatartó erő.
Ezen a ponton érkeztünk el a könyv címadásához, amely A repülő elefánt lett. Sebestény Tibor elmagyarázta, hogy Indiában fához kötözik a kiselefántokat, hogy ne szökjenek el, ezáltal nyilván korlátozott mozgásterük van. Érdekelné őket a „láncon túli” világ, próbálnák is eltépni azt, de csalódások érik őket, amikor nem sikerül, és egy idő után feladják a próbálkozást. Nekünk, embereknek is van egy vélt határunk, amelyet a pszichológia tanult tehetetlenségnek hív.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Példaként egy saját történetet hozott fel, amikor egy esküvőre volt hivatalos, ahol meg kellett mondania előre, hogy vegetáriánus vagy sima vacsorát kér. A simát rendelte, de amikor ott volt, akkor megkívánta a vegaételt, de nem mert szólni, hogy olyat szeretne. Mindez pedig a saját korlátainak volt köszönhető: félt attól, hogy kellemetlenséget okoz, megszólják a pincérek, bűntudata lett volna. Így kötjük meg magunkat a saját láncunkkal – amelyet a könyvben kerítésnek hív –, ezért pedig gyakran a vágyainkról is lemondunk.
Ezeket meghatározzák a társadalmi elvárások, a neveltetésünk, a változástól pedig alapból félünk, ez már fiatalkorunkban belénk ég. Ezért lett repülő elefánt a könyv címe, hogy ellensúlyozza a lekötözött, indiai állatot. Az író kiemelte, hogy önmagának is sokat segített, egyrészt pénzügyileg, másrészt megértette az akkori szorongásai mibenlétét, számos ponton sikerült áttörnie a saját kerítését.
Sebestény Tibor önismereti tréninggel egybekötött könyvbemutatója tanulságos lehetett minden jelenlévő számára, valamint segítségnek sem volt utolsó, hogy eltéphessük a saját elefántunk láncát.
