Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Sántáné már a sátáné

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. KULTÚRA • 2017. március 17. 13:15
Sántáné már a sátáné
Megnéztük a boszorkányperekről szóló tárlatot az Almásy-kastélyban

Az Almásy-kastély Látogatóközpont a héten ünnepli megnyitásának első évfordulóját, ebből az alkalomból pedig számos érdekességgel készültek a vendégek számára. Az elmúlt egy esztendő felelevenítése mellett olyan újdonságokat láthatnak a betérők, mint a Sántáné már a sátáné című tematikus tárlat, amely a boszorkányperek világába kalauzolja el a hallgatóságot. 

szilágyi sándor

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

– Egy olyan tárlatot kértek a látogatóink, amelyet jogi érdekességekkel, jogtörténeti vonatkozásokkal színesíthetnénk – mondta el Szilágyi Sándor történész, tárlatvezető a boszorkányos ötlet megszületéséről. – Ennek egyik aspektusa volt, hogy a gyulai boszorkányperekről ejtettem pár szót. Úgy gondoltuk, ez annyira érdekes téma volt, hogy egy tematikus tárlat keretén belül is feldolgoznánk.

Szilágyi Sándor azzal kezdte, hogy az 1700-as évek embere félt és retteget. Minden oka megvolt erre, hiszen az országban folyamatos háború dúlt: alig sikerült kiűzni a törököt, kitört a Rákóczi-szabadságharc. Mindezt tetézte, hogy Békés vármegyében rengeteg farkas és vadkutya élt, így gyakorlatilag az is veszélyes volt, ha az ember kiment a saját udvarára. A népnek nyáron rengeteg dolga volt, hiszen a földeken mindig akadt munka, de ez télen megváltozott, amit a korai sötétedés is tetézett, amelyben egy becsapódó ajtóba vagy megrezzenő ablakba is könnyű beleképzelni valami mást.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

– Sokan hitték, hogy a rossz dolgokat csak egy személy – egy boszorkány – okozhatja, de ha tárgyiasítjuk a félelmünket, akkor azt el is tudjuk pusztítani. A magyar jogtörténet alapján háromféle boszorkányt különböztethetünk meg, ezeken belül is több csoportra osztották a gonosznak hitt embereket. A néphit mindössze két csoportot különböztetett meg: akik képességekkel születtek, és akik valamilyen módon tanulták a gonosz praktikákat. Mindegyikőjüket összefogja az az elképzelés, hogy ők csak azért léteztek, hogy a lelkiismeretesen dolgozó, egyszerű keresztény emberek életét megkeserítsék.

Számos külső jegy is utalhatott arra, hogy valaki boszorkánysággal foglalkozik, ilyen volt például, ha valaki túl sovány, esetleg túl kövér volt, de lehetett sánta vagy a fél szemére vak, illetve az összenőtt szemöldök is egyértelmű jele volt ennek. Magyarországon ehhez számos egyéb ismertetőjegy társult, ilyen volt az is, hogy a boszorkány csak oldalazva, visszanézve képes belépni a templomba. Ennek oka az volt, hogy a fején láthatatlan szarvak voltak mindkét oldalon.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Szilágyi Sándor érdekes történtekkel is színesítette tárlatát, az egyik a bábákhoz kapcsolódott, akiket gyakran kötöttek össze a boszorkányokkal. Őket általában valamilyen terménnyel vagy étellel fizették ki, ha világra segítettek egy csecsemőt, de szívesen kihasználták a pletykákat, hogy más fizetséghez jussanak. Így volt ez Jancsóné esetében is, aki pénzt kért egy szülés levezetése után, de a családfő szegény ember volt, így nem tudott neki adni. A kisgyermek másnapra megbetegedett, annyira összezárult a szája, hogy alig tudták táplálni, ezért visszahívták a bábát, aki miután megkapta a pénzt, meggyógyította a gyermeket. Ennek oka valószínűleg annyi volt, hogy pontosan tudta, mi baja a gyermeknek, ezért könnyen tudott rá orvosságot adni.

Természetesen a címadás tragikus történetét sem hagyta ki a tárlatvezető. Sánta Mátyásnét 1716-ban vádolták meg boszorkánysággal, majd megkínozták és megégették az asszonyt. Számos további érdekességről számolt be Szilágyi Sándor, akinek a tárlatát március 19-ig hallgathatják meg az érdeklődők az Almásy-kastélyban.

GYULAI HÍRLAP • 2017. március 17. 13:21
Megnéztük a boszorkányperekről szóló tárlatot az Almásy-kastélyban
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)