Balog Zoltán és hoppál péter adta át szakáll ágnesnek a kitüntetést
Szakáll Ágnes a budapesti XVII. kerületben él, de 1969 nyara óta minden évben a Gyulai Művésztelepen alkot. Pályakezdő fiatal kora óta kötődik ehhez a városhoz, egész alkotói munkásságára jellemző a kettős kötődés. Fiatal kollégáival itt, ebben a városban találták meg a nyugodt, inspiráló légkört, amire az alkotómunkához szükségük volt. Azt a társadalmi, történelmi élethelyzetet, amely pontosan mintázta az akkori magyarországi viszonyokat, szintén ebben a kisvárosban ismerték fel, és igyekeztek megörökíteni. A valaha szebb időket megélt, de a történelmi tragédiák során perifériára szorult város, a polgárosodás megszakadt folyamatában el- és leszegényedő társadalmi rétegek ábrázolása vált a fiatal művészcsoport témájává.
Szakáll Ágnes is évtizedeken keresztül festette vázlatait, tanulmányait, illetve monumentálisabb vásznait a Gyulán fellelt modelljeiről, az itt élő emberek környezetéről. Sok éven át kollégáival albérletet tartottak fenn, hogy az év bármely szakában dolgozhassanak Gyulán nagyobb lélegzetű alkotásaikon. Ezek a művek mára már kordokumentumai városunknak, és a '70–80–90-es évek Magyarországának.
A Dél-Alföld festészetére jellemző realizmus a Gyulai Művésztelep alkotócsoportja által új szemlélettel gazdagodott. A magas szakmai tudással, finom érzékenységgel festett Szakáll Ágnes-képeken egy különös, egyéni színvilágot ismerhetünk föl. Képeire jellemző az ezüstös hatás, a fehérek olyan alkalmazása, amely sajátosan átlengi minden kompozícióját, ezzel megkülönböztetve őt a többi alkotótól a csoportban.
Művei a 2000-es években is képviselik a természetelvű, dokumentarista látásmódot, de témái gyakran szimbolikus tartalmakat fejeznek ki. Nem törekszik a szép témaválasztásra és a szépen festésre, mégis képeinek kompozíciói harmóniát árasztanak, finom lírával fogalmazott részletei érzelmi azonosulásról, szeretetről árulkodnak. Képei nem lakásdíszítő alkotások, hanem a magas művészet kritériumainak megfelelően mély emberi tartalmakkal foglalkoznak, az ehhez szükséges magas színvonalú szakmai tudással születnek.
Súlyos betegségéből felépülve, de már kerekesszékhez kötve rendületlen elkötelezettséggel él választott hivatásának, a festészetnek. Minden országos kiállításon részt vesz, gyakran díjakat kap, és a nyarakat továbbra is Gyulán tölti alkotó munkával.
Gratulálunk az állami elismeréshez, és további sikeres alkotó életet kívánunk Szakáll Ágnes festőművésznek.
Szakáll Ágnes: Egy magárahagyott éjjeliszekrény (szinezett ecsetrajz, 45x32 cm) – 1980
Szakáll Ágnes: Ősszel bezárom a műhelyt (olajtojástempera, vászon, 70x90 cm) – 1980
