A Musica Nostra Kórust Görgényi Ernő polgármester köszöntötte
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnöke, Erkel Ferenc leszármazottja köszöntőjében elmondta, a meghívásukra Gyulára érkezett leánykar 1994-ben alakult az ELTE BTK Zenei Tanszékének hallgatóiból, Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy kezdeményezésére. Az egyetemi énekkar azóta számos hazai és külföldi eredményt ért el kitartó munkával és rengeteg jókedvvel.
A hangverseny Csokonai Vitéz Mihály A reményhez című versének egyik megzenésített változatával indult, amely a hallgatóságot a 18. századba repítette. A költeményt Kossovits József csellista 1794-ben szerzett dallamával adták elő.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Mindszenty Zsuzsánna segítségével a publikum a 19. században felkapott verbunk szerepével és motívumkincseivel is megismerkedhetett. A Jaj, de búsan harangoznak Tarjánban kezdetű népies dal, műdal azt szemléltette, hogyan keveredtek össze a fogalmak és stílusok az akkori zenei felfogásban és feldolgozásokban.
Érdekességképpen került elő a kórus tarsolyából Major J. Gyula kassai születésű zenetanár Az est című szerzeménye is, amelyet Szekér Bernadett zongorakíséretében mutattak be. Kodály Zoltán Négy olasz madrigáljából a harmadik csendült fel, mégpedig a már említett kettős évforduló apropóján: Kodály Zoltán születésének 125., halálának 50. évfordulója van idén. A madrigálokat Arturo Toscanini karmester leányának írta annak idején a magyar zenetudós. Házassági ajándéknak szánta, bennük ugyanis intelmek hangzanak el arra vonatkozóan, hogyan kell a szerelmes férfinak viszonyulnia kedveséhez.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bartók Béla huszonegy egynemű kórusművéből a budapesti leánykar ezúttal kettőt hozott el Gyulára: a Tavasz és az Isten veled! címűt. A kortársak sem okoztak csalódást a nagyérdeműnek: az 1983-ban született Zombora Péter Éjjelek című dala éppúgy tetszést aratott, mint az idén 70 esztendős Orbán György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kyrie, illetve Gloria című miserészlete.
Terítékre került Liszt Ferenc azon himnusza is, amit 1884-ben vegyeskarra komponált a budapesti Operaház megnyitójára. A műben a Haj, Rákóczi, Bercsényi, illetve a Haj, régi szép magyar nép kezdetű kuruc dalt dolgozta fel. Forradalmi jellege miatt azonban ez az alkotás nem csendülhetett fel az ünnepségen. Végül 1936-ban, a Liszt-emlékévben szólaltathatták meg Magyar ünnepi dal címmel. Új szövegét Kerényi György írta.
A Musica Nostra Kórus Bartók Béla Este a székelyeknél című darabjával búcsúzott el a gyulai közönségtől. A város nevében Görgényi Ernő polgármester köszönte meg a fővárosi előadóknak az ünnepélyes fellépést.
